2. A VEZÉRLŐTÁBLA FELÉPÍTÉSE

A vezérlőtábla (más néven munkaasztal) a szetka grafikus felhasználói felülete. Gyakorlatilag egy virtuális képernyőnek felel meg, ami közvetlenül a lélekben jelenik meg, olyan élményként, mintha az ember orra előtt lebegne kb. 30 centiméternyire. Sík és térbeli módban egyaránt működhet és kinézete egyszerűen testre szabható a könnyebb használhatóság érdekében.

2.1. A MUNKAASZTAL ELEMEI

A munkaasztal először (a legelső szetka telepítésénél) egyszerű sík képnégyzetként jelenik meg, felületén csak a legszükségesebb elemekkel és átlátszó (üres) háttérrel. A sokadik szetkájukat kapó emberek esetén a személyes tárterület /Programok beállításai alkönyvtárában található beállítási regiszterekből töltődnek be az egyéni (testreszabott) felületi jellemzők.
Az asztal elemei a következők.:
1. Panel
Az asztal alján egy vékony, világosszürke csík látható, a panel. Ennek bal szélén van az indítómenű, ami egy szürkéskék téglalap, benne felfelé mutató nyíllal. Buborékszövege: "Menű". Kiválasztva feldob maga fölé egy menűlistát, aminek tartalmát részletesen lásd: a melléklet 3. fejezetében.
A panel jobb szélén van az óra. Szintén szürkéskék téglalap, az aktuális (FEA) óra és perc számszerű kijelzésével. Buborékszövege a teljes dátumot mutatja, például.: "99 852. év, 6. hónap, 5. nap, 7 óra, 31 perc." Az óra az Időzítő része, ezért kiválasztva az Időzítőn belüli Óra beállításai fülhöz lehet jutni. Ezt részletesen lásd: a melléklet 8. fejezetében.
A panelen az indítómenűtől jobbra jelenhetnek meg az asztalváltó négyzetek, mellettük pedig a futó alkalmazások minimálikonjai, a későbbi beállításoktól függően. A minimálikonokra fókuszálva szövegbuborékban megjelenik az alkalmazás és a benne megnyitott, aktív állomány neve. Az ikont kiválasztva nyitható egyéni méretre és teljes méretre az alkalmazás ablaka.
2. Ikonok
A bal felső sarokba helyezhetők ki az asztali gyorsindító ikonok, ahol alapértelmezésben semmi sincs. Békési Léna asztalán a következő ikonok találhatók itt, függőleges elrendezésben: Élmény rögzítő, Külügyminisztériumi segéd, Hajózó.
3. Eseménytáblák
A jobb felső sarokban jelenhetnek meg a szetka vezérlő programok tájékoztató eseménytáblái. Ezek a szetka működéséről adnak szükség esetén tájékoztatást, illetve figyelmeztetnek ha valami nem jól működik. Nincs buborékszövegük, mivel nem láthatók állandóan.
4. Alkalmazás ablakok
A futó felhasználói programok ablakai igény szerint bárhol elhelyezhetők az asztalon. A lehetséges megjelenésük és méreteik a következők.:
1. Minimálikon: Amikor le van csukva az ablak a panelre, de nincs bezárva.
2. Egyéni méret: Bárhol lehet az asztalon, ami az ablak keretének húzásával tetszés szerint beállítható.
3. Teljes méret: Amikor a panel csíkja fölött az egész asztalt elfoglalja az ablak.
4. Kizárt méret: Amikor csak az ablak tartalma látszik és minden mást eltakar, kizár a felületről. Ezt csak egyes alkalmazások ismerik, ahol a megjelenített tartalom a fontos, például a film és holovízió lejátszásnál.

2.2. A VEZÉRLŐTÁBLA HASZNÁLATA

A futó alkalmazások ablakainak mérete megváltoztatható az ablakok fejlécén sorakozó méretező gombok kiválasztásával vagy gondolati parancsokkal. Ha egy 3 dimenziós megjelenítést igénylő alkalmazás nyílik az (elöl lévő, aktív) asztalon, az úgy mélyed be, hogy az esetleg mögötte lévő összes többi munkaasztalt hátratolja (hátrapréseli a programozó szlengben). Ilyenkor ezek az asztalok csak úgy érhetők el, ha minimálikonná csukjuk össze a 3 dimenziós alkalmazást.
Térbeli vezérlőtábla esetén több sík felületű munkaasztal is használható (Békési Lénának csak egy van). Ezzel a lehetőséggel főleg a programozók, tervezők és rendszergazdák élnek, akik sokmindent futtatnak egyszerre. A munkaasztalok száma a vezérlőtábla beállításainál válaszható meg, amik térben helyeződnek el, egymás mögött a dobozban. A panelen az indítómenűtől jobbra minden felület alján kis számozott négyzetek jelzik őket. Az elöl lévő, aktív felület száma van kiemelve. Felületváltáskor a megfelelő számút kell kiválasztani vagy gondolati parancsot használni, például.: "első asztal". Minden asztal alapból átlátszó, de a zavaró látvány elkerülése érdekében lehet rájuk közös vagy eltérő álló, esetleg mozgó háttérképet rakni. Ez akkor hasznos, ha sok alkalmazást akar valaki futtatni és nem akar a fülekkel és minimálikonokkal bajlódni.
A vezérlőtábla bármely eleme kiemelhető a figyelem egyszerű ráfókuszálásával. A kiemelés alapértelmezésben tíz százalékos méret növekedéssel és mellette fehér buborékban megjelenő tájékoztató szöveggel jár. A figyelem aktuális helyét a fókuszmutató nyíl jelzi, ami kikapcsolható, mert egy idő után zavaróvá válik, hogy mindig szem előtt van, tehát csak kezdőknek ajánlott. A kiválasztás a "jó" fogalom elgondolásával történik, a kiválasztás megszüntetése "mégse"-vel. A kiválasztás az elemhez rendelt programot futtatja. Ha nincs kép csak gondolat, akkor a szetkának szánt parancsokat a "titkár" megszólítással kell kezdeni.

2.3. A DOBOZ MŰKÖDÉSE

A vezérlőtábla alapértelmezésben egy 2 dimenziós, négyzet alakú síkfelület, ami csak a 3 dimenziós állományok megjelenítésekor méllyed be automatikusan kockává. Ezen folyamat ellentéte a kilapulás. Beméllyedéskor az asztali elemek a kocka elején maradnak, annak felületén, tehát a kocka hátrafelé vastagodik meg.
A 2 dimenziós, sík felületek felszínből (előoldal) és alszínből (hátoldal) állnak. A hátoldalon csak akkor látható valami (az előoldal fordítottja), ha a felület átlátszó, egyébként egy üres, fehér síklap az egész. A 3 dimenziós, térbeli kockáknak mélyülete van, aminek nézetei: eleje, bal oldala, jobb oldala, hátulja, teteje, alja. Bármely állomány megnyitásánál minden alkalmazás számára az alapértelmezett szemléleti irány az elülső.
Ha egy állomány kilóg a megjelenítő program ablakából, oldalt csúszkák jelennek meg, a kiterjedésétől függően 1-2-3 db.
A 3 dimenziós formátumok (men, mát, hol, víz) szemléletesebb megtekinthetősége érdekében a vezérlőtábla dobozának jobb felső, elülső sarkában (a kizárt méretű ablakot kivéve mindig láthatóan) megjelenik két egyszerű, piros és kék színű forgató tengely és egy zöld szemlélőcsúszka. Ezek segítségével (a tengelyek körül) elforgatható a doboz vonszolással vagy gondolati parancsokkal. A vízszintes, kék X tengely körül lehet előre vagy hátra bólintani vele, hogy felülről és alulról is szemlélhető legyen, míg a függőleges, piros Y tengely körül körbeforgatható az oldalnézethez, esetleg hátulnézethez. A tengelyek rögzítettek a szemlélőhöz képest (a tudati látómezőben) és nem forgatják el egymást. A szemlélőcsúszkával a doboz közelebb hozható (az alapértelmezett 30 centiméteres távolságnál) és virtuálisan bele lehet merülni a belsejébe egészen a hátsó oldaláig.

3. melléklet