2. A VEZÉRLŐTÁBLA FELÉPÍTÉSE
A vezérlőtábla (más néven munkaasztal) a szetka grafikus felhasználói
felülete. Gyakorlatilag egy virtuális képernyőnek felel meg, ami
közvetlenül a lélekben jelenik meg, olyan élményként, mintha az ember
orra előtt lebegne kb. 30 centiméternyire. Sík és térbeli módban
egyaránt működhet és kinézete egyszerűen testre szabható a könnyebb
használhatóság érdekében.
2.1. A MUNKAASZTAL ELEMEI
A munkaasztal először (a legelső szetka telepítésénél) egyszerű sík
képnégyzetként jelenik meg, felületén csak a legszükségesebb elemekkel
és átlátszó (üres) háttérrel. A sokadik szetkájukat kapó emberek esetén
a személyes tárterület /Programok beállításai alkönyvtárában található
beállítási regiszterekből töltődnek be az egyéni (testreszabott)
felületi jellemzők.
Az asztal elemei a következők.:
1. Panel
Az asztal alján egy vékony, világosszürke csík látható, a panel. Ennek
bal szélén van az indítómenű, ami egy szürkéskék téglalap, benne
felfelé mutató nyíllal. Buborékszövege: "Menű". Kiválasztva feldob maga
fölé egy menűlistát, aminek tartalmát részletesen lásd: a melléklet 3.
fejezetében.
A panel jobb szélén van az óra. Szintén szürkéskék téglalap, az
aktuális (FEA) óra és perc számszerű kijelzésével. Buborékszövege a
teljes dátumot mutatja, például.: "99 852. év, 6. hónap, 5. nap, 7 óra,
31 perc." Az óra az Időzítő része, ezért kiválasztva az Időzítőn belüli
Óra beállításai fülhöz lehet jutni. Ezt részletesen lásd: a melléklet
8. fejezetében.
A panelen az indítómenűtől jobbra jelenhetnek meg az asztalváltó
négyzetek, mellettük pedig a futó alkalmazások minimálikonjai, a
későbbi beállításoktól függően. A minimálikonokra fókuszálva
szövegbuborékban megjelenik az alkalmazás és a benne megnyitott, aktív
állomány neve. Az ikont kiválasztva nyitható egyéni méretre és teljes
méretre az alkalmazás ablaka.
2. Ikonok
A bal felső sarokba helyezhetők ki az asztali gyorsindító ikonok, ahol
alapértelmezésben semmi sincs. Békési Léna asztalán a következő ikonok
találhatók itt, függőleges elrendezésben: Élmény rögzítő,
Külügyminisztériumi segéd, Hajózó.
3. Eseménytáblák
A jobb felső sarokban jelenhetnek meg a szetka vezérlő programok
tájékoztató eseménytáblái. Ezek a szetka működéséről adnak szükség
esetén tájékoztatást, illetve figyelmeztetnek ha valami nem jól
működik. Nincs buborékszövegük, mivel nem láthatók állandóan.
4. Alkalmazás ablakok
A futó felhasználói programok ablakai igény szerint bárhol
elhelyezhetők az asztalon. A lehetséges megjelenésük és méreteik a
következők.:
1. Minimálikon: Amikor le van
csukva az ablak a panelre, de nincs
bezárva.
2. Egyéni méret: Bárhol lehet
az asztalon, ami az ablak keretének
húzásával tetszés szerint beállítható.
3. Teljes méret: Amikor a
panel csíkja fölött az egész asztalt
elfoglalja az ablak.
4. Kizárt méret: Amikor csak
az ablak tartalma látszik és minden mást
eltakar, kizár a felületről. Ezt csak egyes alkalmazások ismerik, ahol
a megjelenített tartalom a fontos, például a film és holovízió
lejátszásnál.
2.2. A VEZÉRLŐTÁBLA HASZNÁLATA
A futó alkalmazások ablakainak mérete megváltoztatható az ablakok
fejlécén sorakozó méretező gombok kiválasztásával vagy gondolati
parancsokkal. Ha egy 3 dimenziós megjelenítést igénylő alkalmazás
nyílik az (elöl lévő, aktív) asztalon, az úgy mélyed be, hogy az
esetleg mögötte lévő összes többi munkaasztalt hátratolja (hátrapréseli
a programozó szlengben). Ilyenkor ezek az asztalok csak úgy érhetők el,
ha minimálikonná csukjuk össze a 3 dimenziós alkalmazást.
Térbeli vezérlőtábla esetén több sík felületű munkaasztal is
használható (Békési Lénának csak egy van). Ezzel a lehetőséggel főleg a
programozók, tervezők és rendszergazdák élnek, akik sokmindent
futtatnak egyszerre. A munkaasztalok száma a vezérlőtábla
beállításainál válaszható meg, amik térben helyeződnek el, egymás
mögött a dobozban. A panelen az indítómenűtől jobbra minden felület
alján kis számozott négyzetek jelzik őket. Az elöl lévő, aktív felület
száma van kiemelve. Felületváltáskor a megfelelő számút kell
kiválasztani vagy gondolati parancsot használni, például.: "első
asztal".
Minden asztal alapból átlátszó, de a zavaró látvány elkerülése
érdekében lehet rájuk közös vagy eltérő álló, esetleg mozgó háttérképet
rakni. Ez akkor hasznos, ha sok alkalmazást akar valaki futtatni és nem
akar a fülekkel és minimálikonokkal bajlódni.
A vezérlőtábla bármely eleme kiemelhető a figyelem egyszerű
ráfókuszálásával. A kiemelés alapértelmezésben tíz százalékos méret
növekedéssel és mellette fehér buborékban megjelenő tájékoztató
szöveggel jár. A figyelem aktuális helyét a fókuszmutató nyíl jelzi,
ami kikapcsolható, mert egy idő után zavaróvá válik, hogy mindig szem
előtt van, tehát csak kezdőknek ajánlott. A kiválasztás a "jó" fogalom
elgondolásával történik, a kiválasztás megszüntetése "mégse"-vel. A
kiválasztás az elemhez rendelt programot futtatja. Ha nincs kép csak
gondolat, akkor a szetkának szánt parancsokat a "titkár" megszólítással
kell kezdeni.
2.3. A DOBOZ MŰKÖDÉSE
A vezérlőtábla alapértelmezésben egy 2 dimenziós, négyzet alakú
síkfelület, ami csak a 3 dimenziós állományok megjelenítésekor méllyed
be automatikusan kockává. Ezen folyamat ellentéte a kilapulás.
Beméllyedéskor az asztali elemek a kocka elején maradnak, annak
felületén, tehát a kocka hátrafelé vastagodik meg.
A 2 dimenziós, sík felületek felszínből (előoldal) és alszínből
(hátoldal) állnak. A hátoldalon csak akkor látható valami (az előoldal
fordítottja), ha a felület átlátszó, egyébként egy üres, fehér síklap
az egész. A 3 dimenziós, térbeli kockáknak mélyülete van, aminek
nézetei: eleje, bal oldala, jobb oldala, hátulja, teteje, alja. Bármely
állomány megnyitásánál minden alkalmazás számára az alapértelmezett
szemléleti irány az elülső.
Ha egy állomány kilóg a megjelenítő program ablakából, oldalt csúszkák
jelennek meg, a kiterjedésétől függően 1-2-3 db.
A 3 dimenziós formátumok (men, mát, hol, víz) szemléletesebb
megtekinthetősége érdekében a vezérlőtábla dobozának jobb felső, elülső
sarkában (a kizárt méretű ablakot kivéve mindig láthatóan) megjelenik
két egyszerű, piros és kék színű forgató tengely és egy zöld
szemlélőcsúszka. Ezek segítségével (a tengelyek körül) elforgatható a
doboz vonszolással vagy gondolati parancsokkal. A vízszintes, kék X
tengely körül lehet előre vagy hátra bólintani vele, hogy felülről és
alulról is szemlélhető legyen, míg a függőleges, piros Y tengely körül
körbeforgatható az oldalnézethez, esetleg hátulnézethez. A tengelyek
rögzítettek a szemlélőhöz képest (a tudati látómezőben) és nem
forgatják el egymást. A szemlélőcsúszkával a doboz közelebb hozható (az
alapértelmezett 30 centiméteres távolságnál) és virtuálisan bele lehet
merülni a belsejébe egészen a hátsó oldaláig.
3. melléklet