6. AZ ELKA-2
ÁLLOMÁNY RENDSZERE
6.1. AZ ÁLLOMÁNYOK TULAJDONSÁGAI
Az ELKA-2-ben minden állomány neve egy maximum 1024 karakterből álló, tetszőleges tartalmú jelsorozat lehet. A néven belül a teljes karakter kódkészlet minden tagja (betű, szám, írásjel, szimbólum) használható a perjel ( / ) kivételével, korlátozás nélkül. Mivel a rendszerben névtelen állományok nem lehetnek, egy új állomány létrehozásának előfeltétele az elnevezés.
Az állományok méretét az Adattár kezelő program hagyományosan bináris jelsorozattá konvertálva, bájtban adja meg, kivéve a gra és tes formátumokat, mert azok nem digitális fájlformátumok. 1000 bájt = 1 kibibájt, 1000 kibibájt = 1 mebibájt, 1000 mebibájt = 1 gibibájt, 1000 gibibájt = 1 tebibájt, 1000 tebibájt = 1 pebibájt, 1000 pebibájt = 1 exbibájt.
Az állományok legutóbbi módosításának dátumát a hálózat (értelemszerűen) FEA szerint adja meg.
Minden állomány formátumnak van rögzített dimenziószáma, ami alapján a vizuális megjelenítése történik a különböző kivetítő rendszereken.
Síkbeliek (2 dimenziósak): szö, dok, táb, kép, fil, pro.
Térbeliek (3 dimenziósak): men, mát, hol, víz, élm.
Térbeliek (4 dimenziósak): gra, tes. Ezeknek csak a 3 dimenziós vetülete jeleníthető meg a szetkán vagy egy holovetítőn, csökkentett képminőségben. A teljes 4 dimenziós képükre akkor van szükség, ha meg akarjuk teremteni őket.
Nem megjeleníthetőek (kvázi 0 dimenziósak): zen, töm, cso.
A pro-nak létezik egy ál 3 dimenziósan megjeleníthető változata is, ahol az utasítások, programsorok mélységi elágazásokkal is rendelkeznek. Ilyen programot csak a multidimenzionális matematikát használó szakemberek használnak.
Az ikonként vagy autogramként használható formátumok: kép, fil, hol, víz.
6.2. A KARAKTERKÉSZLET ÉS A FONTKÉSZLETEK
A karakterek kódkészlete egy hatalmas táblázat, ami több tízezer féle jelet tartalmaz, az eledonok és a környező idegen civilizációk által használtakat egyaránt. Ezek: Betűk, számjegyek, írásjelek, szimbólumok és műveleti jelek, amikhez a KHF további jeleket fűzhet hozzá, a teljes hálózaton egyszerre frissítve a listát.
A karakterek sorozata alapértelmezésben a sima szöveg, formázás nélkül. A karakterek egy dokumentumba helyezve formázhatók, a fontkészletek hozzárendelésével. A Dokumentumszerkesztő program alapértelmezésben több százféle fontkészletet tartalmaz, amik igény szerint bővíthetők egyénileg készített (saját gyártmányú vagy a hálózatról letöltött) fontokkal. A fontkészletek cso formátumúak. Az egyéni fontokat az egyéni programok közé kell telepíteni, hogy hozzáadhatók legyenek a fontlistához.
A fontkészleteket általában az alábbi csoportokba szokás besorolni a tulajdonságaik alapján: globális vagy rovás, statikus vagy dinamikus, síkbeli vagy térbeli.
A globális fontok a karakter kódkészlet minden jelét tartalmazzák és statikusak, valamint síkbeliek.
A rovásfontok csak az eledon rovásírásban használt (és a terminálok, személyi könyvek billentyűzetén bevihető) jelekre készültek. Vannak köztük statikus és dinamikus megjelenésűek, síkbeliek és térbeliek egyaránt.
Statikusnak hívják az álló, mozdulatlan karaktereket, míg a dinamikus fontkészletek mozgó betűket és jeleket hoznak létre a dokumentumban. A főbb mozgástípusok: dagadó, hullámzó, remegő, vibráló, lüktető, billegő, forgó, ugráló, bólogató, irizáló, fénylő, csillogó, pislogó, pulzáló, halványuló, stb.
A síkbeli karakterek 2, a térbeliek 3 dimenziósak. A térbeliek men formátumú állományokban használatosak, ezért csak a Dokumenziószerkesztő fontlistájában jelennek meg.
A térbeli fontkészletek főbb fajtái: vastagított, domborított, homorított, kitüremkedő, csúcsos, tüskés, forgásszimmetrikus, stb.
6.3. ÁLLOMÁNY FORMÁTUMOK
Az ELKA-2 által használt állomány formátumok a következők (zárójelben az Adattár kezelő által külön oszlopban megjelenített három betűs rövidítésük).:
Szöveg (szö): A karakter kódkészlet bármely karakterét tartalmazó egyszerű, lineáris jelsorozat, formázás nélkül. Semmilyen más állomány nem illeszthető bele.
Dokumentum (dok): A 2 dimenziós mesterformátum, népszerű nevein a doksi, lap, hálólap, amibe szö, dok, táb, kép, fil, zen, pro és cso formátumú állományok illeszthetők be tetszőleges módon. A szövegek ebben formázhatóak a karakter fontkészletek segítségével a Dokumentumszerkesztő programmal. A hálózaton minden megtekinthető 2 dimenziós oldal dok formátumú. A dokumentumok (vagy egyes részeik) hivatkozásokkal kapcsolhatók össze az EFA (abszolút címzés) vagy az alkönyvtár (relatív címzés) belinkelésével. A statisztikák szerint a hálólapok többsége dok, mert a sík honlapok sokkal könnyebben elkészíthetők és átláthatóbbak az átlagos felhasználók számára.
Táblázat (táb): Síkmátrixba rendezett rekordok együttese, amik bármilyen karaktert tartalmazhatnak. A rekordokba beilleszthető: szö, dok, táb, kép, fil.
Kép (kép): Különféle álló, síkbeli képek, rajzok, szerkesztmények, fotók, szkennelések, tetszőleges színben, felbontásban és tömörítési formában. Beleilleszthető: szö.
Film (fil): Különféle mozgó, sík filmfelvételek (digitális kamerával), animációk, mozgó ábrák, tetszőleges színben, felbontásban és tömörítési, lejátszási tulajdonságokban. Beleilleszthető: szö, zen.
Zene (zen): Mikrofonnal fölvett vagy programmal generált digitális hangok, zenék, tetszőleges minőségben. Beleilleszthető: szö, zen.
Tömörítmény (töm): Állományok veszteségmentes tömörítésekor keletkező fájl. Semmilyen más állomány nem illeszthető bele, mivel már eleve összefűzött állományokat tartalmaz.
Program (pro): Minden futtatható állomány formátuma. Részletesen lásd: a melléklet 7. fejezetében. Beleilleszthetők: szö, táb, pro, cso, mát.
Csomag (cso): Minden olyan kiegészítő bővítmény, amire a programoknak szükségük van vagy lehet a megfelelő futásukhoz. Bármit tartalmazhatnak (Csomagszerkesztővel belefűzött állományokat is), de önmagukban nem futtathatók. Semmilyen más állomány nem illeszthető bele, ugyanazért, mint a töm-be.
Dokumenzió (men): A 3 dimenziós mesterformátum, népszerű nevein a doboz, hálódoboz, amibe szö, dok, táb, kép, fil, zen, pro, cso, men, mát, hol és víz formátumú állományok illeszthetők be tetszőleges módon. Ez a 3 dimenziós dokumentum, amit főként a hírportálok, művészeti és tudományos oldalak, játékportálok és egyes hivatalok, szervezetek szoktak használni. A hálózaton minden megtekinthető 3 dimenziós oldal men formátumú. Mivel a men-be beágyazott, párhuzamosan elhelyezett síkbeli állományok elfedhetik egymást a térben, a szerkesztővel beállítható az egyes síklapok átlátszósága a könnyebb áttekinthetőség érdekében.
Mátrix (mát): Térmátrixba rendezett rekordok együttese, amik bármilyen karaktert tartalmazhatnak. A rekordokba beilleszthető: szö, dok, táb, kép, fil, men, mát, hol, víz.
Hologram (hol): Régi hun nevén a képkocka. Különféle álló, térbeli képek, rajzok, szerkesztmények, fotók, szkennelések, tetszőleges színben, felbontásban és tömörítési formában. Beilleszthető: szö, kép.
Holovízió (víz): Régi hun nevén a filmkocka. Különféle mozgó, térbeli filmfelvételek (digitális kamerával), animációk, mozgó ábrák, tetszőleges színben, felbontásban és tömörítési, lejátszási tulajdonságokban. Beilleszthető: szö, fil, zen.
Élmény (élm): Az ember érzékszervei által észlelt információk szetkával (Élmény rögzítő programmal) felvehető és lejátszható összessége. A szemmel látott kép, a füllel hallott hang, az orral szagolt illat, a nyelvvel érzett íz, a bőrrel tapintott felületek, az egyensúlyozó szerv által észlelt tömegvonzás és a lélek feltudati személyiségének mindezen tapasztalatokhoz hozzáfűzött gondolatainak analóg formában eltárolt állománya. Hozzá kapcsolható a vezérlőtábla képe is szükség esetén. Beilleszthető: szö, zen, élm.
Élmény lejátszásánál a látvány nem a szetka dobozában jelenik meg, hanem ugyanúgy, mintha a saját szemével látná az ember. A teljes látómezőben rászuperponálódik a saját szemmel észlelt látványra. Éppen ezért egy élm-et célszerű csukott szemmel figyelni, nyugodt, zavartalan körülmények között, hogy ne zavarja meg az ember tudatát a két egyenértékű valóság (az igazi és a letöltött). A hallás, szaglás, tapintás és gondolkodás kettőssége így is elég különös élmény, míg meg nem szokja az ember. Vannak, akik nem szeretnek élményt nézegetni, mert zavarja őket (ezeket hívják élményfóbiásnak). A sámánok szerint az élmény hasonló, mint a bilokáció (két helyen levés a lélek testből való kilépése során).
Gravigram (gra): Különféle álló, térbeli testekről készített 3 vagy 4 dimenziós, gravitációs szkennelések és szerkesztmények. Az analóg állomány a szemléletes megjelenítés érdekében tetszőleges mesterséges színezéssel látható el és általában atomi pontosságú felbontással rendelkezik. Beilleszthető: szö.
Gravízió (tes): Régi hun nevén a test. Különféle mozgó, térbeli testekről készített 3 vagy 4 dimenziós gravitációs szkennelések és szerkesztmények. Az analóg állomány a szemléletes megjelenítés érdekében tetszőleges mesterséges színezéssel látható el. Általában atomi pontosságú felbontással rendelkezik, veszteséges tömörítési formában. Ide tartoznak a teremtőgépek tárgyszkennereivel rögzített gravitációs felvételek, amik alapján lemásolhatók, sokszorozhatók az élettelen fizikai tárgyak. Beilleszthető: szö.
Összesen tehát 16 féle állomány formátumot ismer az ELKA-2, amik ismeretében az operációs rendszer kiválasztja a javasolt társításokat megnyitáskor és meghatározza a lehetséges illesztményeiket.
6.4. AZ ÁLLOMÁNYOK BEÁGYAZÁSI RENDSZERE
Új dokumentum vagy dokumenzió létrehozásakor automatikusan készít a rendszer egy alkönyvtárat a mentési helyen, aminek neve: /Állománynév-illesztményei. Ide gyűjti a szerkesztő programjuk az összes beillesztett szöveget, táblázatot, más dokumentumot, képet, filmet, zenét, stb. Más formátumú állományoknál (táb, kép, fil, zen, pro, mát, hol, víz, élm, gra, tes) csak akkor keletkezik illesztmény tároló alkönyvtár, ha a szerkesztő programmal bele kívánunk valamit ágyazni. A szö, töm és cso formátumú állományokba nem lehet semmit beágyazni. A töm, gra és tes formátumú állományok beillesztését pedig sehová nem engedi meg a rendszer, így ezek az illesztmény alkönyvtárakba be sem másolhatók.
Az illesztmények a hordozójuk részévé válnak, ezért minden állomány művelet automatikusan rájuk is vonatkozik: másolás, mozgatás, átnevezés, törlés, be vagy kitömörítés, jogosultság megváltoztatása. Az állományok egymásba való beágyazása maximum 16 szintes lehet, de általában még a nagyon bonyolult dokumenzióknál és programoknál sem szokta meghaladni a 6-8 szintet. A beágyazás nem alkalmazható rekurzívan (öntartalmazó állomány nem készíthető). Az ELKA-2 állomány formátumainak beágyazási rendszere a mellékelt ábrán látható.
Minden állományhoz (a szö, töm és cso formátumúakat kivéve) az Adattár kezelő segítségével hozzáírható egy szöveges megjegyzés, illesztményként. Ennek neve: Állománynév-megjegyzés. Ezt használja a Keresés program az állomány indexelésére, ezért célszerű olyan adatokat beleírni, ami alapján később könnyen megtalálható lesz az anyag. Például: az állomány készítő neve, hálózati címe, a megnyitási korhatár (szabad vagy csak felnőtteknek), kulcsszavak a tartalomról, speciális utasítások az állományt kezelő alkalmazások számára.
7. melléklet