A Tejútrendszerben és halójában sokfelé elterjedt, ősi hun nyelvek családjába tartozó eledon nyelvben kilenc igeidő használatos. Ezek az egyszerű múlt, jelen és jövő, a folyamatos múlt, jelen és jövő, valamint a befejezett múlt, jelen és jövő. A hun nyelvcsaládok hagyományosan két létigét használnak, a van-t és a lét-et. Az egyes alakok, ragozás nélkül a következők.:

16.1. LÉT

Három alapváltozata: lenni, létezni, leledzeni. Főnévként: levés, létezés, leledzés. Egyszerű múltja: lett, létezett. Egyszerű jelene: lét, létezik, létező. Egyszerű jövője: lesz, létezni fog. Folyamatos múltja: lőn, leledzett. Folyamatos jelene: levő (újabban lévő), leledzik, leledző. Folyamatos jövője: lészen, leledzeni fog. Befejezett múltja: lett, lett légyen. Befejezett jelene: levék. Befejezett jövője: leend, leendő, lenni fog. Kijelentő módja: lét, létez, leledz. Felszólító módja: legyen, létezzen, leledzzen! Feltételes módja: lenne, lehet, lehetne, létezne, létezhet, létezhetne, leledzene, leledzhet, leledzhetne.

16.2. VAN

A vannak csak egy változata van, a vanni. Főnévként: vanás. Egyszerű múltja: volt. Egyszerű jelene: van. Folyamatos múltja: vala. Folyamatos jelene: való. Befejezett múltja: vagyon. Befejezett jelene: valék. Jövő idejű alakjai nincsenek, sem felszólító módja. Kijelentő módja: van. Feltételes módja: volna.

A további szabályokat itt nem részletezem. Aki többre kiváncsi, olvassa el a tudományos publikációk között "A létigék ezoterikus jelentése a hun-magyar nyelvben" című írást. A regényben igyekeztem hűen visszaadni a bonyolult igeidő rendszert, remélhetőleg pontosan. Az esetleges nyelvtani, fogalmazási hibákért elnézést kérek. A földi magyar némileg egyszerűbb...





Az eledon civilizáció által használt billentyűzet kiosztás

Vissza a melléklet tartalomjegyzékéhez