Sziasztok!

Tegnap, 2007 szeptember 2.-án megvettem, és ma délelőttre sikeresen elolvastam Arthur C. Clarke és Stephen Baxter új regényét, a Napvihart. 2670 Ft volt, a Galaktika sorozatban jelent meg az Időodisszeia sorozat második köteteként. Gondoltam megsúgom, hogy szerintem ez a legjobb regény idáig, ami megjelent a Galaktika sorozatban, bár nem olvastam mind a 8 korábbit,
csak 4-et belőlük. Végre egy igazi kemény sci-fi került a kezembe, ami 2037-2042 között játszódik a Naprendszerben és lényegében a Tűzözön egyik változatát meséli el.

Ennek kapcsán eszembe jutott, hogy alapvetően 4 féle tűzözön képzelhető el a jelenlegi tudásunk alapján:
1. Atomháború, 2. Napkitörés, 3. Szupernóva robbanás, 4. Földindulás miatti szuper vulkánkitörések.

A regényben sok napfizika van és űrtechnika, ráadásul egész elfogadhatóan mutatja be, hogy próbálják megvédeni a bolygót
egy gigantikus, 13000 km átmérőjű ernyő építésével, ami az L1 pontba állítva eltakarja a Földet a kitörő heves napsugárzástól. Azt persze erősen kétlem, hogy 40 év múlva már olyan fejlett lesz a napfizikánk, hogy több évre előre tudunk majd jelezni ilyen váratlan eseményeket. A Nap viselkedése ugyanis nagyságrendekkel bonyolultabb dolog, mint a földi időjárás, márpedig azt sem vagyunk képesek a kaotikus jellege okán 1-2 hétnél hosszabb távon előre jelezni.

Izgalmasan indult, aztán a vége felé egyre gyengébb lett a mű, mert csupa olyan dolgot tettek bele, ami nyilvánvalóan nem következne be hasonló helyzetben. Gondolok itt arra, hogy a pusztítást a lakosság 90%-a túléli, mintegy 9 milliárd ember! Miközben a bioszféra java elpusztul, kigyulladnak és hamuvá égnek az erdők, megdöglenek a szabadban maradt állatok, stb. Vagy hogy az emberiség példás fegyelemmel összetartva viselkedik és dolgozik a közös megmenekülésen. Ha most körbenézek a bolygón, az összetartásnak nyomát sem látom, és ennek a generációnak az életében, ismerve a különféle ellentéteket, ez nem is fog megváltozni. Szóval a gyakorlatban kizárt, hogy több tucatnyi ország összefogjon egy ilyen gigantikus űrprogram érdekében, megmenteni a bolygót. Filmen jól mutatna, de a valóság jóval reménytelenebb képet mutat. Úgy gondolom, az emberiség még nagyon sokáig ostoba csürhe marad, önző majmok sokat ugráló gyülekezete, akik csak ahhoz értenek, hogy teleszarják a ketrecet és kiköpködjenek a rácsokon.

Ahogy az is kizárt, hogy az Európai Unióból addigra Eurázsiai Unió legyen, ismerve az oroszok zsigeri ellenszenvét az európai politikával szemben. Ami viszont tetszett, hogy szinte mindenhol nők a főszereplők. Clarke korábbi regényeiben a női nem mindig mellékes szerepet kapott, a hősök javarészt csak férfiak voltak. Úgy látszik, Baxter hatására ez is változni kezdett, érdekes színt adva a műnek. A brit királyi csillagász, az Eurázsiai Unió elnöke, az Amerikai elnök és az Időodisszeia sorozat első részéből (Az idő szeméből) áthozott főszereplő szintén nőszemély. :-) A vezetők mind nők, viszont a tudósok és mérnökök meg férfiak, akik dolgoznak nekik. Legalább onnan még nem túrták ki őket, mint a hülyébb amcsi filmekből, ahol egy ideje imádnak fiatal, szőke szexbombákat szerepeltetni nagy atomfizikusként és tudósként. Hát, ha arrafelé tendál az amerikai tudomány, akkor lehúzhatják a rolót, az biztos. De nem azért, mert lenézem a nőket, hanem mert tudom, hogy szellemileg csak iszonyú kőkemény kiképzés és nőietlenítés után alkalmasak erre a szerepre. Nem sok női feltalálót ismer az emberség történelme, ugye?

Elég buta megoldás, hogy a Földön addigra az internet egyetlen hatalmas, intelligens elme lesz, ami az egész világot felügyeli amolyan jótékony nagytestvérként. Ez szerintem teljesen kizárt. Az vszont biztos, hogy sok intelligens elme lesz a gyakorlatban, amik szakterületekre specializálódnak, illetve földrajzi, politikai területekre. Minden országnak, nyelvi közösségnek meglesznek a maga saját intelligens hálózati elméi, amik egyfajta kiber közösséggé összeállhatnak, de ebből sosem lesz egyetlen kollektív tudat. Főként azért, mert óvó szellemek módjára a saját alkotóikat és azok érdekeit fogják majd védelmezni a többiektől az agyon globalizált és haldokló Földön.

Kicsit vicces gondolat, hogy addigra a majmok jogi személlyé válnak, egyenrangúvá az emberekkel. Hisz még az emberek sem egyenrangúak egymással! Még évszázadokba telhet, mire az emberi egyenjogúság megvalósul, de addigra a majmok valószínűleg kihalnak vagy génmanipulált lényekké válnak.

Több poént nem lövök le, akit érdekel, olvassa el. Szerintem érdemes megküzdeni vele, mert messze jobb, mint az első rész, az Idő szeme. Jövőre várható a trilógia harmadik része, meglátjuk mit tudnak még kitalálni a szerzők.

Azt még megjegyezném, hogy ez a trilógia érdekes ellentétpárja a Pörgésnek, ahol a fejlett idegenek megmenteni akarják az emberiséget. Itt épp ellenkezőleg, elpusztítani akarnak minket a Napvihar révén. Érdekes filozófiai kérdés, hogy az emberek miért csak ebben a két végletben tudnak gondolkodni? Az idegenek vagy leigázni, kiírtani és megenni akarnak minket vagy segíteni? A teremtés nem ennyire monokróm, hanem igazán trúkolor. Mi van például akkor, ha csak azért lépnek velünk kapcsolatba, hogy megvakarjuk a hátukat? (saját ötlet)

Sziasztok! Pislogó