A JELENÉSEK TERE CÍMŰ REGÉNYRŐL

Alastair Reynolds: Jelenések tere. Alexandra Kiadó, 2012.

Nagy várakozással kezdtem bele a könyvbe és szerencsére nem kellett csalódnom a szerzőben. A Napok háza után ez a regény is hosszú, aprólékosan kidolgozott, izgalmas és meglepetésekben bővelkedő mű, tele mélyenszántó kozmológiai gondolatokkal. Tartalmában csak a Pörgéshez tudnám hasonlítani anélkül, hogy spojlereznék. A legkomolyabb logikai hiba, amit fölfedeztem benne az volt, hogy a szerző szerint a galaxisban terjeszkedő emberiség egyszercsak abbahagyja a csillaghajók gyártását és nem csinálnak többet, így képtelenség beszerezni (venni) egy új űrhajót. Marad tehát a bérlés. Ez egyértelműen nonszensz, ami sosem következhet be. Űrhajókra mindig szükség lesz, méghozzá a terjeszkedés ütemének megfelelően mindig egyre többre és minden lakott bolygó elsődleges prioritásának fogja tekinteni, hogy minél több, minél korszerűbb és minél hatékonyabb (nagyobb kapacitású, gyorsabb, erősebben felfegyverzett) űrhajót tudhasson a magáénak. Ez ugyanis hatalmi kérdés.

A kisebb logikai hibák közé tartozik, hogy egy 4 km hosszú, millió tonnás csillaghajón 4-5 fős személyzet szolgál összesen? És a személyzet minden tagjának csak egy neve van, míg a többi szereplőnek kettő? Na ne vicceljünk már! Még agyonszámítógépesítve és robotosítva is legalább 1-2 tucat fő kell egy ekkora döghöz. Lehet, hogy nem mindenkit ébresztenek fel minden megállónál a hibernációból, de vészhelyzet esetén, ha például hullani kezdenek az emberek, jól jön az utánpótlás, mikor kint van a hajó a mélyűrben, távol mindentől. Annak pedig nem sok értelmét látom, hogy a személyzet egy tagja évekig ébren legyen az űrhajóban és komótosan szöszmötöljön benne, míg a többiek szunyálnak. Ha a gépek ennyire fejlettek, fölösleges az emberi jelenlét, még egy ilyen zűrös járgányon is, mint a Nosztalgia.

További hiba, hogy a szuperfejlett anyagmanipulációs technológiával rendelkező űrutazók képtelenek rendes, szép emberi testeket építeni maguknak? Helyette ultraronda, szürreális, bizarr és béna kiméra testekben bohóckodnak a fedélzeten? Ez komolytalan. A kibernetikai implantátumok valóban hasznosak lehetnek az űrbeli munkák során, de emellett fontos szempont az is, hogy ne legyenek feltűnőek és ne torzítsák el a tulajdonosuk kinézetét. Az emberek ugyanis szeretnek jól kinézni, hacsak nem totál perverzek. Szeretnek szépek lenni és egészségesek. Sokkal hihetőbb lett volna számomra az, ha az űrhajósok tökéletesre formált testalkatú csinibabák és ha nem egymással dugnak a fedélzeten vagy a megállóhelyeken felszedett prostikkal, akkor gyártanak maguknak kéjandroidokat erre a célra (mesterséges házastársat). A műben a szerelem és a szex meglehetősen mellékes szerepet kap, a szerző sokkal inkább koncentrál a konspirációra és egymás legyilkolására mindenféle fantáziadús eszközökkel. Ami elég visszataszító ahhoz, hogy sose akarjak egy ilyen világban élni.

További logikai hiba a pénz emlegetése. Egy ilyen fejlettségű csillagközi civilizációban, ahol a lakott világok több évi útra esnek egymástól, nem sok értelme van a közös fizetőeszköznek, sőt egyáltalán bármilyen pénznek, ha egyszer a bárhol megtalálható szimpla nyersanyagokból a gépek bármilyen tárgyat, ételt, hajtóanyagot, alkatrészt, fegyvert lazán elő tudnak állítani. Egy ilyen világban csak az információ lehet közös érték, az új ismeret, amivel kereskedni lehet. És erről szó is van a műben egyébként. Szóval kicsit gondolkodnia kellett volna még a szerzőnek az ilyen részleteken...

A sztori kozmológiai mondanivalója kapcsán csak annyit jegyeznék meg, hogy számos fontos kérdést nyitva hagyott a szerző, amikből simán ki lehetne hozni egy folytatást, ahol a történet utáni lehetséges események vannak bemutatva. Az maga nem volt újdonság a számomra, hogy egy égitestből szuperszámítógépet lehet csinálni és benne az információt egy időhurokban lehet keringtetni, mert ilyesmiken már én is agyaltam az elmúlt években, igaz kissé más technikai formában. Az viszont frappáns fricska a földönkívüliek után kutató SETI program számára, hogy a szerző szerint miért nincsenek a galaxisban körülöttünk más értelmes civilizációk. Reméljük, nem ez az igazság, mert akkor az univerzum messze veszélyesebb hely a számunkra, mint azt a legbetegebb agyú horror történetek kitalálói képzelik.

Készült: 2013.02.17.