BOLOND EMBERISÉG

Előszó

A fenti címmel egy olyan cikksorozatot indítok útjára, melynek minden részében egy adott témát igyekszem bemutatni, amihez meglehetősen problémás az emberiség hozzáállása. Nem csupán egyéni, de kollektív bolondságokról van szó, amik oly feltűnőek, hogy folyamatosan kiverik mindenki szemét, sokan mégsem látják őket, talán a szemükbe vert gerendák miatt. Ha sikerül a felsoroltakkal kiakasztanom az olvasókat, akkor jó munkát végeztem, hisz megértettétek, miről van szó. Ígérem, hogy teljesen gátlástalan leszek és lazán belegázolok a legkényesebb témákba is, vidáman tipródva bennük, mint elefánt a porcelánboltban. Mindezt nem azért teszem, mintha abban bíznék, hogy észrevételeimnek bármi csekélyke hatása is lesz a világra nézve és javít kicsit az össznépi bolondságon, hanem mert szeretem összefoglalni a saját gondolataimat, tanulságképpen a magam és mások számára.

ELSŐ RÉSZ
Szexualitás

Azt gondolná az ember, hogy mivel az emberiség szexuális úton szaporodik és már jó pár millió éve itt bóklászik ezen a bolygón, a saját fajának fennmaradásával kapcsolatban legalább mutat némi bölcsességet, megfontoltságot és józanságot. Ennek azonban eddig nyomát sem láttam sehol, eddigi eseménydús életem során. A szexualitással és a szaporodással kapcsolatban olyan óriási az emberiség tudatlansága, ostobasága és gátlásos dogmatizmusa, hogy ennek fényében teljesen érthetetlen, miért nem halt már ki régen ez a faj, csöndben és feltűnés nélkül. A bolondságok nagy száma miatt senki sem vállalkozhat a teljességük bemutatására, így én is csak a legszembetűnőbbeket tudom felsorolni az alábbiakban.

1. Közismert tény, hogy a heteroszexuális férfiak szívből utálják, megvetik, lenézik és kiközösítik a homoszexuális férfiakat, sértések és gúny céltáblájává téve őket. Ha egy heteroszexuális férfi utál egy másik heteroszexuális férfit, akkor általában az anyját szokta szidni (felemlegetve annak kétes erkölcseit és szexuális múltját) vagy homoszexualitással gyanúsítja, ami az ítélet súlyosságát illetően rosszabb, mint sorozatgyilkosnak vagy impotensnek lenni. Ugyanakkor a heteroszexuális férfiak kifejezetten szeretik a leszbikus nőket, roppant izgatónak találva azt, ahogy két (vagy több) nő kényezteti egymást. Ez az internetről letöltött leszbi pornófilmek nagy számán is világosan látszik.
Ha megkérdezünk egy heteroszexuális férfit, miért viselkedik így, általában azt a választ kapjuk, hogy a buzik undorítóak és beteges, visszataszító dolog az, ha két férfi szereti egymást. Az utálat, gyűlölködés, harc, verekedés és öldöklés, meg más "férfias" bohóságok viszont teljesen rendjénvalók, sőt elfogadottak, helyeseltek társadalmilag, mert ezek olyan "férfias" dolgok. De akkor miért nem undorodnak ugyanígy a leszbikus nőktől? A válasz erre az, hogy azért, mert a nők vonzóak és ha két vagy több nő van együtt, az mégvonzóbb, még akkor is, ha nem egy hímmel bujálkodnak.
De vajon mennyire normális ez a viselkedés? Biológiai szempontból, a szaporodás, a gének továbbörökítése szempontjából mennyire hasznos homofóbnak és leszbifilnek lenni a férfiak számára? A válasz röviden: semennyire.
Egy véges létszámú társadalomban, ahol nagyjából azonos számú férfi és nő található, a homoszexuális férfiak megjelenése csökkenti a heteroszexuálisok számára a konkurenciát. Kevesebb férfival kell megküzdeni a nőkért, tehát minél több a buzi, annál jobb heterónak lenni, mert nagyobb a választék facér nőkből. Ugyanakkor minél több a leszbikus nő, annál kisebb a férfiak számára a választék, tehát ez kifejezetten rossz dolog a számukra. A normális tehát az lenne, ha a férfiak örülnének a buziknak és nem háborgatnák őket, ugyanakkor tiltanák a leszbikusokat és igyekeznének leszoktatni erről a nőket. Ne feledjük: a földi emberiség patriarchális rendszer, mindenhol a férfiak uralkodnak. Csak éppen totál kreténül csinálják ezt, fölöslegesen megnehezítve a saját dolgukat, aztán meg verekednek a kevés nőstényen. Egyes országokban (nem írom ide, melyekben) kifejezetten tiltják a férfi homoszexualitást, betegségnek, bűnnek tartva azt és kiközösítés, kényszerű átnevelés, börtön, illetve halálbüntetés a jutalma a buziknak. Közben pedig (ugyanezen országokban) tömegesen gyilkolják le abortusszal a lánycsecsemőket, különféle társadalmi tradíciókra (pénzügyi vonzatokra) hivatkozva, aminek eredményeként férfiak nagy tömegének nem jut nő. És ez az idióta állapot már jó néhány évezrede fennáll a bolygón, noha a legtöbb állatfajnál megfigyelhető a buzulás, mint általánosan elterjedt genetikai defektus, tehát mindenki látja, tudja, hogy nincs benne semmi "rossz".
Az már csak hab a tortán, hogy a buzik előszeretettel nevezik magukat "meleg"-nek, noha ők azok a férfiak, akiket hidegen hagynak a nők.

2. A szexet lényegében bűnnek tekinti az emberek egy igen jelentős része, vallási és egyéb, nehezen felfogható okokból. Mivel azonban a biológia által rájukkényszerített vágyakat, szükségleteket nem tudják (egyelőre) kiirtani magukból, kénytelenek különféle trükkökkel mégis megtűrni a saját életükben és a másokéban. Emiatt viszont természetesen bűntudatuk van, ami maga után vonja a félelmet a büntetéstől, valamint a bűnhődés utáni perverz vágyat. A statisztikák szerint ez főleg a keresztényekre jellemző, a vallási doktrínájuk miatt, akik ugyanakkor szeretetvallásnak nevezik a kereszténységet, miközben képtelenek a szeretetet normálisan gyakorolni. A történelmi adatok fényében egyértelműen a kereszténység a legtöbb bűnnel, bajjal, gonoszsággal megterhelt vallás, aminek a legkevesebb köze van bármiféle szeretethez. Amit jól mutat az is, hogy egyes keresztény egyházak a papjaiknak tiltják a nemi életet, a házasságot és a szexualitáshoz való normális hozzáállást. Ami persze elkerülhetetlenül vezet a titkolózáshoz és mindenféle perverziókhoz, egyfajta jellegzetes papi bűnözéshez (hívők molesztálása, zabigyerekek, pedofília), teljesen kifordítva önmagából az egész rendszert.
Ugyanakkor mindenki egyetért abban, hogy a szeretet és ennek gyakorlása, a szex a legjobb dolgok egyike az életben. Kérdés: ha ez a jó dolog mégis ennyire rossz (vagy csak ennyire rosszul csinálják?), akkor a rossz dolgok mennyivel rosszabbak ennél? A legtöbb társadalomban a testi erőszak, a gonoszság, gyilkosság, hazudozás, lopás, valamint az egészségtelen életmód (alkohol, dohányzás, drogozás) sokkal elfogadottabb és megtűrtebb cselekmény, mint a szex. A fiatalokat legalábbis a felnőttek sokkal jobban féltik a szextől, mint a többi "bűnös" dologtól. És igyekeznek is tőle távol tartani őket, mindenféle módszerekkel, elrettentéssel, tudatlanságban tartással. A médiában például világszerte mindenhol sokkal szigorúbb megítélés alá esik az ilyen tartalmak közzététele, mint az erőszak és más igazi bűnök elkövetése. Aki nem hiszi, nézze meg a filmek korhatár besorolásait. A szexuális tartalmú jelenetek általában 18-as karikát kapnak, azaz "felnőttfilmnek" számítanak, míg az öldöklés, kegyetlenkedés csak 16-os, 14-es vagy 12-es karikát kap (gyerekek is megnézhetik). Ebbe természetesen a rajzfilmek is beletartoznak, hisz a gyilkosság akkor is gyilkosság, ha "csak" rajzolva van, nem élethű filmen tocsog a vértől a kibelezett páciens.
Ennek köszönhetően a gyerekek (felnőtt korukig) sokkal több gyilkosságot és mindenféle bántalmazást, kegyetlenkedést, gonoszságot, aljasságot és bűnt látnak a médiában, mint amennyi erotikus filmet, pláne szexfilmet vagy netán oktatófilmet. Pedig ők is élnek szexuális életet vagy legalábbis vannak vágyaik a pubertáskortól kezdve (ami 11-14 éves kor körül kezdődik átlagosan). Kérdés: Nem fordítva kéne lennie ennek inkább? Milyen példát mutatunk az utódainknak? Mivé neveljük őket? Bűnözőkké és gyilkosokká? Szinglikké és szeretetre képtelen nyomorékokká?
Vajon milyen lenne a világ, ha a kereszténység papjai a templomokban szexuális felvilágosító és oktató miséket is tartanának, a szeretet gyakorlására buzdítva a hívőket (ahelyett, hogy a gonoszról és az ördögről prédikálnak)? Érdekes lenne látni a papokat és papnőket (apácákat), amint intenzív szexuális gyakorlatokat mutatnak be, meztelenül az oltár tetején, hogy megmutassák a fiataloknak, hogy kell csinálni ezt a fontos és jó dolgot...?

3. A fenti gondolatmenet folytatásaként felmerül az a kérdés is, hogy ha a boldogság, a szeretet, az öröm és az egészség a legfontosabb értékek az életben, akkor ezeket miért nem tanítják sehol, egyetlen iskolában sem (az egész Földön)? Több helyen vannak ugyan habgyenge próbálkozások rá, hogy megkésve és szemérmesen, gyenge színvonalon és mellőzött, szégyellt és szinte dugdosott módon tanítsák ezeket az ismereteket, de ezt csak a középiskolában teszik meg jó esetben. Vagyis utólag, megkésve, amikor a fiatalok már szerelmesek, szexelnek és intenzíven nekilátnak szétbomlasztani az egészségüket. Talán nem azután kéne tanítani az úszást, hogy a gyerek beleugrott a tengerbe és esetleg már javában fuldoklik vagy felzabálják a cápák. Ezen ismereteknek az alapfokú (általános) iskola első osztályától kezdve a tananyag szerves és megkerülhetetlen részének kéne lenniük minden országban. Mert a matematika, fizika, történelem és egyéb tudás nem teszi boldoggá az embert. És akkor talán a tinédzserlázadás, serdülőkori depresszió, fiatalkorú terhesség, nemibaj és ezer egyéb probléma is sokkal ritkább lenne.

4. Tény, hogy a férfiak mindig akarják a szexet, de nem mindig tudják csinálni, mert a potenciáljuk korlátozott. Ellenben a nők mindig tudnak szexelni, de nem mindig akarnak, noha a potenciáljuk ezt megengedné. Ebből logikusan az következne, hogy a férfiaknak szexuális állóképesség javításra van szükségük, a nőknek meg szexuális vágynövelésre (hajlandóság fokozásra). Mégsem ez történik. Ehelyett a férfiak szégyellik és titkolják, ha merevedési zavaruk van, impotensek vagy akárcsak serkentőkre (viagrára) szorulnak. A nőknél meg a rendszeres szexuális vágy kurvás, mániás, kóros dolognak számít, mintha a vérmesség erkölcstelen és szégyentelen dolog lenne. Nem fordítva kéne ennek lennie inkább?

5. Bár a legtöbb társadalomban (országban) az egynejűség a törvényileg elfogadott együttélési forma, mégis sok helyen létezik (elfogadott vagy megtűrt dolog) a többnejűség. Ha viszont a nők többet tudnak szexelni, mint a férfiak, nem a többférjűség volna inkább a normális? Egy többférjű asszony családja gazdasági szempontból is jobban működne, mert több férfi dolgozna neki és hozná haza a pénzt (a férfiak ugye a mai napig minden országban többet keresnek azonos munkával, mint a nők!) és a családot is hatékonyabban tudnák megvédeni. Főként, mert a nő lehetne főállású anya, aki egész nap foglalkozhatna a gyerekekkel. Nem kellene munkába járnia és a gyereknevelés szempontjából kétes eredményeket produkáló bölcsödékre, óvodákra bíznia az utódokat vagy a nagyszülőkre (feltéve, hogy vannak és alkalmasak rá). Ráadásul a statisztikák szerint a Földön mindig egy kicsivel több férfi születik genetikai okokból, mint nő, tehát folyamatosan felesleg van belőlük. Igaz, hamarább is halnak meg. Így viszont az egynejűség következtében sok nő marad egyedül öregkorára özvegyen és szegényen, mert nem marad senki, aki gondoskodna róla (ha a gyerek, család nem segít, az államnak meg nem telik rá). A többnejűség egyértelműen a gazdagok sportja, még ideális körülmények között is. A többférjűség viszont a szegény tömegek számára lenne jó és sikeres életforma. Már csak a férfiak birtoklási vágyát és féltékenységét, rivalizálását és egyéb ostobaságait kell kiverni a fejükből...

6. A prostitúció állítólag a legősibb mesterség a világon. Ha így van, akkor ez nyilván azért lehetséges, mert egy nagyon fontos, ha nem a legfontosabb szükségletet elégíti ki, vagyis az ember boldogságra, szeretetre, örömre és élvezetre való igényét. Ebből következően társadalmilag fontos és megbecsülendő tevékenységnek kellene lennie a szexmunkások szakmájának. Ám ehelyett mit látunk? Az összes földi népcsoportnál, társadalomnál bűn és szégyen kurvának lenni, valamint kurvához járni. Ahol lehet, tiltják, üldözik, büntetik ezt a fontos szakmát ahelyett, hogy támogatnák és segítenék a működését, kulturált (egészséges, igényes) élvezetét. Nehogy már az emberek jól érezzék magukat, illetve megéljenek abból, hogy boldoggá tesznek másokat! Aki úgymond "ingyen", társadalmilag elfogadott módon nem képes boldogulni az életben, az pénzért se tehesse. Ez olyan, mint betiltani a nyomorékok számára, hogy mankót vegyenek vagy tolószéket használjanak. Nevetséges.
Ami pedig az "ingyenes boldogságot" illeti, ezen a téren is az össztársadalmi ostobaság az uralkodó. Ha egy nő hivatásos feleségként él, azaz a férje eltartja, az nem számít kurvának, noha a megélhetéséért (zsebpénzért, juttatásokért) cserébe lefekszik vele. Ami lényegében azt az üzenetet hordozza magában, hogy sok pénzért (havi fix kiadásért) meg lehet venni a nőket és állandó prostituáltként, feleségnek nevezve használhatók, ha meg tudod fizetni. Ha nem (mert szegény vagy és nem telik feleségre), akkor rövid időre, kis pénzért igénybe venni egy nő testét prostitúció és bűn. Mivel pedig a bolygón a férfiak többsége szegény, logikus, hogy az asszonytartás a gazdagok sportja, a többieknek maradnak az alkalmi lotyók (vagy a buzulás, esetleg az önmegtartóztatás).
Pedig ha belegondolunk, a férfiak szemszögéből nézve a kurva sokkal jobb partner, mint egy feleség, mert bár mindkettő pénzbe kerül (Kérdés, hogy melyikük drágább? Akit drágámnak szólítasz vagy akit leolcsókurvázol?), a kurva nem szól bele az ember magánéletébe. Kevesebb elvárása van, nem szül gyereket, akivel aztán csak a gond van és nagyon sokba kerül, továbbá nem kell vele egy fedél alatt élni, elviselve a mindennapokban (a másféle viselkedését) és mások előtt sem kell járni vele (nyilvánosan mutogatni). Továbbá nem tart igényt a közös vagyon felére válásnál, nem keseríti meg az ember életét ezerféleképpen és nem teszi tönkre a férfit lelkileg, anyagilag. Józan paraszti ésszel vizsgálva a témát adódik a következtetés, hogy a feleségtartás egy nagyon rossz és bűnös, káros dolog, míg a kurvázás kifejezetten jó, helyes és kellemes dolog igazából.
Ahol (mindezt hallgatólagosan belátva) nem tiltják a prostitúciót, ott korlátozni igyekeznek, ahelyett, hogy támogatnák. Pedig a sok munkanélküli, képzetlen és "nem túl okos" fiatal nő számára gyakorlatilag ez az egyetlen módja a megélhetésnek, a vagyonszerzésnek, a társadalmi boldogulásnak (a gazdasági verseny, ismertebb nevén a kizsákmányoló kapitalizmus eredményeként). A "türelmi zóna" kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy itt megtűrjük a szexmunkásokat, nem azt, hogy elfogadjuk vagy pláne örülünk nekik. Így aztán szerintem találóbb lenne az "izgalmi zóna" vagy "türelmetlenségi zóna" kifejezéseket használni ehelyett. Élvezeti zónáról pedig majd csak akkor beszélhetünk, ha a többi szolgáltatás szintjére emeli a közösség (és az állam a törvényeivel) a prostitúciót, hogy oly sok évezred hányattatásai után végre elfoglalja méltó helyét a legfontosabb szakmát megillető trónon.

7. Az összes földi társadalomban patriachátus van (már évezredek óta), vagyis hivatalosan a férfiak irányítanak és a nők az alárendeltek (elnyomottak, kiszolgáltatottak). Érdekes kontraszt, hogy a szexuális érintkezés terén ugyanakkor a nőké a hatalom és a döntés joga. Ők döntik el, kivel, mikor és hogyan szexelnek (kivéve ha a féri erőszakot követ el velük szemben) és ők irányítják a családot. Ők szülik és nevelik fel a gyerekeket és tartják össze a világot, a férfiak mellettük jobbára az engedelmes beosztott szerepére kényszerülnek (papucsférj). Akkor nem kellene inkább ezt a rendszert matriarchátusnak nevezni?
Egy olyan kivételről tudok, a Kínában élő moszó törzsről, ahol még mindig nyílt matriachátus van, vagyis a nők irányítanak és ők választanak férfit maguknak, ők tartanak szeretőt. A kínai kormány persze igyekszik ezt betiltani, de közben meg odajárnak a férfi turisták élvezni a nők domináns viselkedését. Minő képmutatás!

Készült: 2012.12.12. - 2013.03.22.