MILYEN LENNE A JUPITER A HOLD
HELYÉN?
1.
Nyomasztó
látvány lenne a Jupiter a Hold helyén
Origo 2013. 07. 31. 08:53
Ron Miller többek között a Scientific Americannek
és a National Geographic-nek készít
csillagászati témájú
illusztrációkat. Egyik képsorozatán azt
láthatjuk, milyen látványt
nyújtanának a Naprendszer bolygói a Földről
nézve, ha a Hold távolságában
lennének.
Milyen lenne, ha a Jupiter valóban a Hold helyére
kerülne? Milyen természeti jelenségek
változnának meg a Földön vagy a Földről
nézve? A legjobb válaszokat beküldők
között asztrofotós DVD-ket osztunk ki. A
válaszokat vasárnap estig várjuk a
science@origo.hu címre.
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20130725-bolygok-a-hold-helyen-ron-miller-kepei.html
2.
Ezt írtam válaszul:
1. Ha a Jupiter tömegközéppontja a Hold
tömegközéppontjának helyére
kerülne, akkor a Jupiter felszíne, ami kb. 71.500 km-re van
innen, alig 300.000 km-re lenne a Földtől, vagyis a
rádiózás innen oda kerek 1 másodpercig
tartana, nem picit tovább, mint a Hold esetében.
2. A nagy tömegkülönbség miatt a Föld
keringene a Jupiter körül, alacsony pályán,
nagyjából a Thebe és Io holdak
pályái közti területen, aminek
köszönhetően a sziderikus keringési ideje kb. 1-1,2,
esetleg 1,3 napos lenne.
3. Amennyiben a keringési pálya síkja egybeesik
vagy közel beleesik az ekliptikába, a Föld
rendszeresen áthaladna a Jupiter
árnyékkúpján, vagyis adott
időközönként a teljes nappali oldalon lenne egy
hosszabb teljes Napfogyatkozás, erős lehűléssel,
éjszakai hideggel, ami befolyásolná az
időjárást (szélviharok,
felhőképződés, eső és havazás, illetve
folyók, tavak gyors befagyása és
kiolvadása). Továbbá adott
időközönként az éjszakai oldalon lenne egy
hosszabb telijupiter, erős fénnyel és némi hővel
is, mert a gázbolygónak sokkal nagyobb a
fényvisszaverő képessége, mint a Holdnak,
így tükörként viselkedve verné vissza
ránk a napsugarakat és csökkentené az
éjszakai lehűlést. Ez elnyomná a csillagok
fényét és olyan világos lenne miatta, hogy
nem lenne szükség utcai
közvilágításra és olvasni lehetne a
Jupiter fényénél. Mellesleg a Föld
árnyékkúpja kis fekete foltként (kisebb,
mint a Nagy Vörös Folt!) vonulna át a
sárgásfehér gázbolygó
légkörén, ott is viharokat keltve. Amikor a
Föld áthalad a Jupiter terminátora felett, azaz
oldalról látunk rá a gázbolygóra,
féljupiter van. A gyors keringés miatt
valószínűleg szemmel látható
sebességgel araszolna az égen a Jupiter gömbje
és a terminátor vonala a felszínén. A
Jupiter pályája az égen ez esetben az
egyenlítő fölött vezetne, illetve a Föld
tengelyferdesége és a pályasík
szabálytalansága miatt az évszakokkal együtt
ingadozna a rák és baktérítők
fölött, azaz hol magasabban, hol alacsonyabban mozogna az
égen pl. Magyarországról nézve.
4. Amennyiben a keringési pálya síkja merőleges az
ekliptikára vagy közel esik hozzá, a Föld
majdnem fél évig úgy keringene a Jupiter
körül, hogy nem halad át az
árnyékkúpján, viszont a
gázbolygó nem az egyenlítő mentén
járna körbe az égen, hanem a meridiánok
mentén, azaz hol az északi sark fölött
látnánk, hol az egyenlítőnél, hol a
déli sark fölött és a körpálya
vonala folyamatosan elcsúszna a Föld
felszínén, vagyis nagyon változatos
látványt nyújtana mindenki számára,
bárhol éljen is a világunkon. Amikor a
Földpálya síkjába beleesik a Nap, a Föld
hol a Jupiter előtt haladna el, árnyékkúpot vetve
rá (a Jupiterimádó vallások ezt
elneveznék Kis Fekete Foltnak, mely a földi bűnök
és gonoszságok kivetülő
árnyékaként szeplősítené meg a szent
gázóriás orcáját), hol
mögötte, ami teljes Napfogyatkozást okozna.
Aztán újabb hónapokig megint nem fedné
egymást a napfényben a Jupiter és a Föld,
majd a keringési pálya túloldalán,
fél évvel később megismétlődne a
jelenség, csak ellenkező irányba. Tehát ha
először a Föld árnyéka északról
délre halad át a Jupiteren, akkor fél évvel
később délről északra, mivel a Föld
keringési pályájának
állásszöge változatlan a csillagokhoz
képest. Ezt az irányváltást a
vallások amolyan égi Pálfordulásnak
neveznék és mindenféle kacifántos
teóriákat gyártanának hozzá a
hívek elbolondítása érdekében.
5. A Jupiter hatalmas gravitációja miatt a Föld
lakhatatlanná válna, mivel állandó
hiperdagály vonulna körbe az óceánjain, sok
száz, ha nem ezer méter magasra feltornyosulva, ami
tisztára mosná a szigeteket, kontinenseket és csak
a hegyvidékek (legmagasabb csúcsok) maradnának
szárazon tőle. Ez a cunamiszerű vízáradat durva
talajeróziót okozna, lemosná a puhább
kőzeteket a szárazföldekről és minden
növényi és állati életet
elpusztítana, mivel még a tengeri állatok sem igen
bírnák elviselni a naponta bekövetkező közel
1000 méteres vízmélység ingadozást
(a keszonbetegség miatt).
6. A földi légkörben szintén durva
hiperdagály alakulna ki, ahogy a levegőt a Jupiter felé
húzza a gravitáció, ez pedig a coriolis erővel
kombinálva rendszeres tornádókat és
hurrikánokat okozna a felszínen (3-400 km-es
széllel minimum, minden nap!), erős légnyomás
változásokkal együtt, ami még a
hegycsúcsok élővilágát is komolyan
megviselné.
7. A Föld kérgében és köpenyében
is durva hiperdagály alakulna ki, ami folyamatos, erős
földrengéseket (6-ostól 9-es fokozatig minimum!),
vulkánkitöréseket (legalább 4-5000
vulkán működne folyamatosan mindenhol!),
földcsuszamlásokat (csak amíg nyugalmi
állapotba nem kerül a talaj mindenhol és a meredek
hegyoldalak le nem omlanak) okozna. Ezek telenyomnák porral
és füsttel az asztmoszférát,
állandó jégkorszakot okozva (sose
látnánk a Jupitert és a Napot), illetve az
óceánokban lokális cunamikat okoznának.
Végeredményben betemetődnének a mélytengeri
árkok iszappal, a legtöbb szigetet pedig elmosná
és lerombolná az ár. A felszínen a
kőzetlemezek állandó mozgása miatt felgyorsulna a
kontinensek vándorlása. A két Amerika elszakadna
egymástól, hogy az óceán vize
könnyebben átfolyhasson köztük. A
Gibraltári-szoros igencsak kitágulna, a Szuezi-csatorna
helyén pedig a víz mozgása széles
árkot vájna magának, keresztül az
Arab-félszigeten az Indiai-óceánig. A
Csendes-óceán szigetvilága és az
Indonéz-szigetvilág gyakorlatilag eltűnne,
akárcsak a Karib-tenger szigetei. A folyamatosan működő
vulkánok hol szárazra kerülnének, hol
elöntené őket a tenger, ami hatalmas gőzfelhőkkel és
bugyborékolással járna, amikor a láva
találkozik a vízzel. Mindezen mozgások és
kavarodások totálisan összezavarnák a
tengeráramlásokat, megszüntetve az olyan
jelenségeket, mint a Golf áramlat vagy az El Nino
hatás.
8. A Föld szilárd magja körül forgó
folyékony fémköpeny az állandó
torzió miatt komoly fékeződésnek lenne
kitéve, vagyis a bolygónk forgása folyamatosan
lassulna, egészen addig, míg kötötté nem
válna, vagyis a Föld mindig ugyanazt az oldalát
fordítaná a Jupiter felé, ahogy most a Hold teszi.
Ez állandósítaná a hiperdagályt
és valamelyest enyhítene a felszínt érő
inzultusokon. A gravitációs hatások
megváltoztatnák a Föld
tengelyferdeségét is, a körülményektől
függően, ami megváltoztatná az évszakokat is,
nem csak a napok hosszát.
9. A Föld mágneses tere valószínűleg
meggyengülne emiatt, de ez nem lenne gond, mert a Jupiternek
hatalmas és erős mágneses tere van, ami messze
túlnyúlik a Föld pályáján,
tehát benne védve lennénk a Nap
sugárzásától. Viszont nem lennénk
védve a Jupiter
rádiósugárzásától, ami
komolyan megnehezítené a rádiózást
és televíziózást, belerecsegve a
készülékek antennáiba.
10. A Föld körül nem lehetne stabilan
pályára állítani se műholdakat, se
űrállomásokat, a Jupiter erős gravitációs
zavarása miatt. A stacionárius műholdakat tehát
elfelejthetnénk, az orbitális műholdaknak pedig sok
üzemanyagra lenne szükségük a rendszeres
pályamódosításokhoz.
11. A Jupiter tömegvonzása valószínűleg egyre
közelebb húzná a Földet, vagyis az elliptikus
pálya befelé spirálozna, mígnem pár
millió év múlva a Föld elkezdené
súrolni a gázóriás
felsőlégkörét. Ettől még jobban
lefékeződne, majd a légkörök
kölcsönhatása hatalmas viharokat kavarna és a
töltéskülönbség miatt
szupervillámok csapkodnának a két égitest
között, jó nagy sistergéssel. Egészen
addig, míg a Föld egy gigantikus,
elhúzódó robbanássorozat keretében
bele nem hullana a Jupiterbe, valószínűleg
többször is megkerülve közben a
gázóriást. Messziről nézve nagyon
látványos lenne, ahogy vastag, fehéren izzó
csíkot vág a légkörbe és ez szemmel
látható sebességgel körberajzolja a Jupiter
felszínét, majd mikor alámerül a
hidrogén és hélium tartalmú
légkörében és a folyékony
metánból, ammóniából és
vízből álló felszínének
ütközik, nagy csobbanást, hipercunamit okoz rajta,
aztán hetekig tartó fényjelenség
keretében lassan kihuny és sok darabra törve, nagy
füstfelhő alá rejtőzve alámerül a
mélységbe.
12. Amennyiben a Föld pályáján belül
vannak más holdak is a Jupiter körül, azok vagy előbb
belehullanának, ami a Földről nézve nagyon
látványos lenne vagy
összeütköznének a Földdel, ami ránk
nézve nagyon halálos lenne. A Jupiternek
továbbá van egy vékony törmelékgyűrűje
is, amin ha elkezdene áthaladni a Föld, akkor éveken
át milliószámra hullanának a jég
és kő meteorok az atmoszférába, hatalmas
pusztítást okozva a felszínen. A lakosság
meg kénytelen lenne fülvédőt viselni egész
nap a légkört betöltő hangrobbanások miatt,
lásd: a cseljabinszki meteor esetét. És nem
maradna egyetlen ép ablaküveg sem a városokban,
még ott sem, ahol a lehulló meteorok nem
zúzzák, rombolják porig az
infrastruktúrát.
3.
Nem élnénk túl a Jupitert a Hold helyén
Posztobányi Kálmán 2013. 08. 06. 07:23
Közel kétszáz levelet és több mint
száz kommentet kaptunk a Nyomasztó látvány
lenne a Jupiter a Hold helyén című cikkünkhöz,
amelynek végén azt kérdeztük, hogy milyen
természeti jelenségek változnának meg a
Földön vagy a Földről nézve, ha a Jupiter
valóban a Hold helyére kerülne. A válaszok
szinte mindegyike kitűnően és igen alaposan foglalta össze
a főbb változásokat, amelyeket csillagász szerzőnk
összegzett.
Minden olvasónknak köszönjük a leveleket
és hozzászólásokat, kilenc
levélírónknak egy asztrofotós DVD-t
ajándékozunk, amely Magyarország természeti
szépségeinek és épített
értékeinek éjszakai arcát mutatja be, az
égbolttal, csillagokkal, égitestekkel együtt (a
kilenc olvasót külön levélben
értesítjük).
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20130805-nem-elnenk-tul-a-jupitert-a-hold-helyen.html
4.
Köszönjük részletes válaszát a
jupiteres kérdésünkre! Cserébe
szeretnénk Önnek ajándékozni Ladányi
Tamás asztrofotós "Csillagok, csillagok" című
DVD-jét.
Íme: