A STAR TREK 11. 12. 13. MOZIFILMEKRŐL


1. STAR TREK

Nemrég megnéztem a star trek XI.-et. Nagyon kevesen voltak a moziban és szerintem senkinek nem tűntek fel a filmben látható ordító hibák. Legfőképp ez az oka annak, hogy ez az "univerzum" ennyire népszerű. Az alulképzett nézőknek nem tűnik fel a sok pofozkodás meg lövöldözés közben a sok képtelenség.

Amúgy a véleményem tömören az, erről a legújabb filmről, hogy nagyjából mostanra érte el a star trek világa azt a műveleti sebességet az űrhajók fedélzetén, ami ahhoz kell, hogy egy tényleges űrcsatában esélyük legyen. Ez a régebbi filmeknél és sorozatoknál nagyon idegesített, hogy tetű lassan zajlanak az események. Nyilván a lassú gondolkodású rendező nem volt képes felpörgetni a lassú viselkedésű színészeit, hogy életszagúbb legyen az egész.

A film ordító hibáiról csak annyit mondanék: ha mesterséges fekete lyukat csinálsz egy óriási űrhajó belsejében (vagy a közelében), akkor az szép lassan beszívja a járgányt, de ettől a fekete lyuk tömege nem lesz nagyobb az űrhajó tömegénél. Ez logikus, nemde? Csak annyi a lyuk tömege, amennyi anyagot magába szívott, márpedig itt a ronda nagy űrhajón kívül nem volt semmi más. Namost: ha egy ronda nagy űrhajó mondjuk 1 millió tonnát nyom, akkor a belőle készített fekete lyuk is csak 1 millió tonnás lesz. Mivel fizikailag csak annyi történt, hogy picire összenyomtuk az egészet. Márpedig akkor az Enterprise minden erőlködés nélkül, néhány manőverező fúvóka begyújtásával is simán eloldalazhatott volna mellőle, hogy kívül kerüljön a gravitációs terén, ami ugye a távolsággal négyzetes arányban csökken. Ergó a ronda nagy hajó ronda utasainak is lett volna ideje kompokkal időben elmenekülni, a szívóerőn kívülre. Gondoljatok itt még arra, hogy egy aszteroidának, ami közel azonos méretű a ronda nagy űrhajóval, milyen pici a gravitációja. Ennyit a fizikáról.:-)

Amúgy meg tök fölösleges lyukat fúrni egy bolygóba ahhoz, hogy fekete lyuk generáló akármit dobjunk bele. Elég bedobni a légkörbe, az majd szép lassan, órák, illetve napok alatt beszívja az egészet (a légkörrel és a köpennyel kezdve), de semmiképpen sem percek alatt, mert a szívóerő a tömeg függvénye, ami először ugye pici, és csak lassan nő, ahogy beszívja a bolygó részeit. De akkor bőven lett volna ideje a lakosságnak űrjárgányra pattanni az összes műkincsekkel és szépen lelécelni vagy kitalálni valamit a fekete lyukacska elvontatására.

Amúgy meg még mindig ledöbbentenek az olyan durva húzások a forgatókönyvíró részéről, hogy megérkezik egy ronda nagy, ellenséges űrhajó a Föld (vagy a Vulkán) közelébe és akadálytalanul elkezd rosszalkodni. A valóságban egy másodpercen belül a bolygóvédelmi erők több ezer felszíni és orbitális ágyújukkal meg rakétavetőjükkel és harci gépükkel rávetnék magukat és miszlikbe aprítanák, mint a sicc. Nekem azt senki ne akarja bemagyarázni, hogy egy olyan veszélyes univerzumban, ahol Kirk kapitány garázdálkodik, teljesen védtelenül lebeg a Föld az űrben, üres kézzel várva az ellenségeket! :-(
Ha ilyen hülyék az amcsik, akkor nem csoda, hogy még mindig nem jöttek rá, mi a gravitáció és hogy működik. Engem meg sose kérdeznek. :-)))

* * *

2. STAR TREK: SÖTÉTSÉGBEN

Megnéztem a filmet, s bár tetszett, azért szokásom szerint most is összeírtam a legkirívóbb pongyolaságokat, amik jellemezték a sztorit.

1. Ha egy kitörésben lévő vulkánt valami "hidegfúziós" eljárással megfagyasztunk, az nem állítja le a kitörést. Csak a vulkáni kúpban lévő forró lávát hűti le valamilyen mélységig, de alatta, sok kilométer mélyen a magmakamrában és azalatt a köpenyben még nyilván megmarad a nyomás. Vagyis olyan a művelet, mintha dugóval lezárnánk egy robbanni készülő palackot. Eredmény: az egész vulkán felrobban, mint a Krakatau vagy a Szent Helen és elpusztítja a bolygó élővilágát (lásd: Yellowstone szupervulkán).

2. A Csillagflotta parancsnoki központja és tárgyalóterme egy felhőkarcoló tetején van, hatalmas, törékeny üvegtáblájú ablakfallal ellátva? Hogy bármilyen ellenség messziről könnyen megskubizhassa távcsővel, kamerával, lézeres lehallgatókészülékkel? Vagy belőhessen egy rakétával? Illetve odarepülhessen az épülethez és géppuskatüzet zúdíthasson a fejesekre? Ez akkora hiperbaromság, hogy el se hiszem. Ennyi erővel nagy céltáblát is festhettek volna a falra, alá neonfényben villogó felirattal: ide lőjetek! Ha mégis ennyire kretén a vezetés, hogy földalatti atombunker helyett toronyház tetején akarnak ülésezni (2001.09.11. óta tudjuk, hogy ez rossz ötlet), akkor legalább lenne körülötte repüléstilalmi övezet, körbepakolták volna légvédelmi lézerágyúkkal és rakétavetőkkel, meg védené baszotterős energiapajzs az egész kócerájt, hogy atombiztos legyen.

3. A klingonok állítólag komolyan veszik a háborúzást. Ehhez képest az Enterprise gond nélkül lerobbanhat a főbolygójuk (!) közelében és órákig elpiszmoghat a személyzet a javításokkal, miközben a kapitány észrevétlenül leszállhat egy komppal hősködni? Miféle űrtérvédelem ez? Hogy csak a felszínre érve kezdik el üldözni őket a klingon repülőgépek?

4. Ezt a hibát rövidesen megismétlik, amikor egy űrkomppal kivisznek egy torpedót egy kisbolygóra, hogy ott szereljék szét. És azt a bolygót sem őrzik a klingonok, egy köpésre a főbolygójuktól? Egy föderációs űrkomp csak úgy grasszálhat arrafelé? A kisbolygó ugye kicsi. Tehát kicsi rajta a gravitáció, ezért nincs (nem lehet) légköre. Mégis úgy sétálgatnak rajta, mintha nagybolygó lenne, belélegezhető légkörrel.

5. A térsebességgel (azaz fénysebességnél gyorsabban) száguldó Enterpriset utoléri a nagy fekete hadihajó és a lézerágyúival alaposan megsorozza, minek következtében kiesik a térsebességből. Ez akkora ökörség, hogy nem is találok rá megfelelő szavakat. Először is: amit látunk a filmen, az lehetetlenség. A fénysebességnél gyorsabban haladó űrhajó szemből, elölről nem látható, mivel az eseményhorizontja csak hátrafelé terjed belőle, kúp alakban (tachion geometria). A nézők tehát elvileg nem láthatnák így, menet közben hátranézve a két űrhajót. Másrészt az Enterprise sem láthatja maga mögött az üldözőjét (Sulu tehát nem mondhatja azt, hogy olyan jelet vesz a műszereivel, amit nem ért). Az viszont látja maga előtt a menekülőt. Feltéve, hogy elég közel van hozzá a kúpon belül, azaz a hatalmas, csillagközi távolságon repülve halálpontosan mögötte marad mindvégig és nem téved el egyetlen kilométerrel sem valamilyen irányban. Ami csak akkor lehetséges, ha menet közben a távcsöveinek látómezejében marad (radarral nem láthatja, mert a radarhullámok csak fénysebességgel terjednek, azaz lassúak ehhez), illetve a műszerek észlelik a kibocsátott hajtóanyagot az űrben (nyomkövetés). De a menekülő hajót szétlőni akkor sem lehetséges ilyen tempónál. A lézerágyú (fézerágyú) sugarai ugyanis csak fénysebességgel mennek. Egy fénysebességnél gyorsabban száguldó űrhajóról tehát nem lehet előrefelé tüzelni és eltalálni egy másik, fénysebességnél gyorsabban mozgó tárgyat. Torpedóval kilőni is csak akkor lehetne, ha a torpedóban van hiperűr sebességre képes hajtómű, ami gyorsabb, mint a menekülő hajó. De ilyen technológia (tudtommal) a star trek univerzumban nincs.

6. Az Enterprise sérült burkolatán kirepülő tárgyak és ordító emberek (vákuumban ordítás?) úgy maradnak el a hajó mögött az űrben, mintha elsodorná őket a menetszél. A valóságban a kiröpülés irányában kéne (oldalra) elszállniuk, nem hátrafelé. Persze lehet, hogy ekkora sebességnél a világűr vákuumában lebegő porszemek és gázmolekulák már komoly menetszelet okoznak, de akkor meg ennek látszania kéne az űrhajó orrán, ahogy a burkolat vagy a védőpajzs félrelöki a gázt, mikrometeorokat.

7. Az Enterprise 237 ezer kilométerre a Földtől esik ki a térsebességből. Ami ilyen sebességnél piszokul közel van a végállomáshoz (ezredmásodpercnyi vagy tízezredmásodpercnyi útra, hisz a fénysebességnél sokkal gyorsabban megy a hajó! Különben nem tudna a távoli klingon rendszerből percek-órák alatt a Naprendszerbe érni), tehát az üldözőnek egyszerűbb lett volna megvárni, míg lefékez, esetleg elébe megy és a fékezési pontnál várja be a hajót.

8. Ahhoz képest, hogy a két hajó 237 ezer kilométerre van a Földtől, túl közel vannak a Holdhoz, gyakorlatilag orbitális pályán fölötte. Csakhogy a Hold 384 ezer (356-406 közt ingadozik) kilométerre kering a Földtől. Tehát a Holdnak kb. 147 ezer kilométerre kéne lennie tőlük, ahonnét csak kis korongnak látszódhat, nem hatalmas tányérnak a háttérben.

9. Ha két űrhajó egymásra lő az űrben és nagy darabok, roncsok, alkatrészek szakadnak le róluk, azok bizony rögtön elszállnak a picsába, minden irányba szétszóródva és hamar eltűnnek a végtelenbe a kezdősebességükkel, légkör híján lassulás nélkül. Nem fognak mozdulatlanul ott lebegni (lassan bukdácsolva, forogva) a két űrhajó között, gondosan úgy helyezkedve, hogy akadályozzák a két őrült szkafanderes hőst a röpködésben.

10. Mi az, hogy két űrhajó megjelenik a Föld szomszédságában, egymásra lövöldöz, majd zuhanni kezd és a földi űrtérvédelem nem foglalkozik velük? Senki sem látja őket? Senki sem érdeklődik rádión, hogy mit csinálnak? Senki sem küld oda hadihajót, vámos hajót, járőrhajót, mentőhajót, vagy legalább egy nyamvadt kompot a legközelebbi űrállomásról? Egy szó nélkül hagyják, hogy lezuhanjanak San Francisco fölött? Szép kis bolygóvédelem, mondhatom!

11. Amikor az Enterprise energia nélkül marad, hajtóművek híján szabadesésben zuhanni kezd a Föld felé. Ha ezt kb. 200 ezer kilométerről kezdi, akkor a fizikai képlet alapján, nem számolva az utolsó 200 kilométeren a légköri fékeződéssel, kb. 105-106 perc alatt ér le a talajig. Ennyi idő bőven elég lenne a javításokra, a segélykérésre (az orbitális űrállomásokon lévő mentőcsapatok megérkezésére) vagy a hajó evakuálására, de a filmben az egész pár perc alatt lejátszódik (hogy izgibb legyen).

12. A szabadesés során súlytalanságnak kellene uralkodnia az Enterprise fedélzetén, főleg akkor, ha nincs energia, tehát nincs mesterséges gravitáció sem. Ehhez képest gyönyörű zuhanásokat, eséseket és korlátba kapaszkodva lógásokat láthatunk az izgalom fokozása érdekében.

13. A kapitány hőst játszik, amikor bemegy a radioaktív reaktortérbe, hogy intenzív rugdosással helyrehozza a rendszert. Majd eldobtam az agyam a jelenetet látva. Mint amikor ütögetéssel akar valaki tv-t javítani. Ez nagyon amerikaias megoldás volt. Egy értelmes filmben ehelyett azt kellett volna látnunk, hogy a kapitány kívülről beindítja valamelyik speciális robotot, amit kimondottan arra terveztek, hogy a radioaktív zónában mászkáljon és javítson, majd megvárja, míg elvégzi a feladatát, esetleg távirányítással vezérli, hogy gyorsabb legyen. Vagy: felölt egy sugárvédő szkafandert (amiből logikusan lennie kéne legalább egy darabnak a bejárati zsilip mellett, a kezelőszemélyzet számára) és abban kezd el hősködni. Aztán fogadja a gratulációkat, ahelyett, hogy meghal.

14. Az Enterprisenak energia és pajzsok nélkül simán hamuvá kellett volna égnie a felső légkörben, amikor szabadesésben elérte azt, pont úgy, ahogy a meteorok szoktak fellángolni az égen. Ehhez képest nagyon stabilan zuhan bele a sűrű felhőzetbe. Egy tányér alakú űrhajónak a légkör közegellenállása miatt az élére fordulva kéne zuhannia, ahogy az egy rendes féltéglához illik.

15. Miközben fent összefüggő felhőtakaró látható az égen, amiben megmártózik a hajó, lentről nézve mégis azt látjuk egy pillanattal később, hogy San Francisco fölött tiszta, derült az égbolt. Vagyis ideálisak a látási viszonyok a nagy hadihajó lezuhanásához.

Ezek után nem csoda, hogy a szigorúbb rajongók erősen fanyalogtak eme filmecske láttán. Pedig lehetett élvezni. Csak gondolkodni tilos közben a látottakról. :-(

* * *

3. STAR TREK: MINDENEN TÚL

A sorozat harmadik része látszólag sokkal jobb lett a két előzőnél. Kész látvány és akció orgia az egész, amiben a logikai hibák nem feltűnőek, bár azért ott vannak, két lövöldözés meg verekedés közé elbújtatva.

1. Yorktown városa műszaki szempontból egy kész rémálom. Topológiailag nagyon látványos, de ha bármelyik létfontosságú berendezés elromlik egy ilyen űrállomáson, például a mesterséges gravitáció vagy azok a rendszerek, amik stabilan tartják az egyes részeket, az egész furaság mindenféle deformációkat szenved és összeomlik.

2. Miért kellett a Föderáció központjának egy ilyen agyrém űrállomást megtenni a semmi közepén, ahol nincs semmi értékes, azaz mindent (nyersanyagok, üzemanyagok, ellátmány, lakosság) úgy kell máshonnan odaszállítani? Nem hiszem el, hogy nem lehetett volna ezt az egészet felhúzni egy üres bolygó felszínén. Az az érv egyszerűen nem állja meg a helyét, hogy a földrajzi kivételezés diplomáciai feszültségeket okozna a Föderáción belül, mivel egy lakatlan bolygóra (senki földjére) is lehet telepíteni egy ilyen várost, ahol legalább vannak építési nyersanyagok és ha egy csillag körül kering, világítás és fűtés, meg hasznosítható napenergia is.

3. Milyen védőpajzs az, amin gyakorlatilag akadálytalanul átmennek az idegen űrhajók, amik átlyuggatják az Enterprise törzsét?

4. Miért nincs semmi ellátmány az Enterprise mentőkapszuláiban? Védőruházat, élelem, víz, kommunikációs eszköz, elsősegély készlet, sátor, távcső, kés, pisztoly, meg egy hátizsák a cuccoknak? Ezek jelentősen javítanák az utasok túlélési esélyeit.

5. Az U.S.S. Franklin űrhajó roncsát miért kellett holografikus álcázással eltüntetni Krall, azaz Balthazar Edison, a korábbi kapitánya elől? Aki pontosan tudja, hol van a hajó? Ezzel nem elrejti Jaylah a hajót, hanem inkább felhívja rá Krall figyelmét.

6. Ha olyan rossz az elszigetelt bolygó felszínén élni, miért fecsérlik arra Krall és társai az erejüket, hogy megtámadják a Föderációt, ahelyett, hogy inkább elköltöznének egy jobb világra?

Készült: 2017.02.07.