WAREHOUSE 14

Miután megnéztem a 13-as raktár című amerikai sci-fi sorozat első négy évadát, a látottak kapcsán elgondolkodtam azon, hogyan kellene kinéznie a raktárnak, ha az alkotók rendesen végiggondolják a történetet és tisztességesen kidolgozzák a helyszínt. Egyszóval nem csapják össze az egyébként kitűnő ötletet bugyuta megoldásokkal a szűkös költségvetés és a fantázia hiánya miatt. Ezért adtam ennek az írásomnak a 14-es raktár címet: továbbfejlesztve a létesítményt.

1. A RAKTÁR HELYE

Egy ilyen ereklye raktár számára az USA területe alkalmatlan rejtekhelynek. Mivel az ottani kormányzat, a hadsereg, a titkosszolgálatok és multicégek garantáltan hamar rájönnének, mit csinálnak a raktárügynökök és addig nem nyugodnának, míg meg nem szerzik maguknak a raktár és az ereklyék fölötti ellenőrzést, hogy aztán a saját céljaikra és az Új Világrendjük megerősítésére használják fel a belőle nyerhető hatalmat. Épp ezért a raktár számára legideálisabb hely a XX. és XXI. században egyértelműen Svájc. Semleges ország, gazdag, független, az Európai Unió veszi körül és védelmezi idegen hadseregek támadásától (még Hitler sem rohanta le). Sok a hegy, amik mélyén kialakíthatók a nagy méretű, rejtett tárolókamrák. És könnyű egy svájci bank vidéki lerakatának álcázni a létesítményt.

2. A RAKTÁR SZEMÉLYZETE

A raktár személyzetének öt csoportból kell állnia. Ezek a következő feladatokat végzik:
2.1. Igazgatótanács (régensek): Ők a vezetők, akik felügyelik a négy másik csoportot. Ők döntenek a raktár átépítéséről, bővítéséről, költöztetéséről, a személyzet tagjainak kiválasztásáról és erőforrásokkal való ellátásáról (járművek, fegyverek, pénz, iratok, stb.). Ők tartják a kapcsolatot a svájci hatóságokkal (kormány, rendőrség, hadsereg, titkosszolgálat), a külföldi hatóságokkal (amikor a begyűjtők a területükön dolgoznak), valamint a raktárt finanszírozó és segítő civil csoportokkal (bankok, adományozók, múzeumok, kutatóintézetek, stb.). Célszerű, ha a létszámuk páratlan a szavazás eredményessége miatt és legalább hárman, de inkább öten vagy heten, maximum kilencen vannak.
2.2. Biztonságiak (őrzők): A raktár külső védelmét látják el bármilyen támadással, behatolással, felderítéssel, szabotázzsal, lopással, kíváncsiskodással szemben. Két védelmi zónában kell dolgozniuk: A belső a föld alá épült raktár fölötti épületeket és környéküket, a birtokot védi. A külső a birtok körüli 10-20 kilométeres zónában járőrözik civilnek álcázva és figyeli a gyanús mozgásokat. Ehhez minimálisan 2-2 fő kell, akik 8 órás műszakban dolgoznak, vagyis az őrség minimális létszáma tartalékosok nélkül 12 fő. Exzsaruk, exkatonák, exkommandósok kerülhetnek be közéjük, alapos átvilágítás után. Fontos, hogy minél kevesebbet tudjanak a raktár valódi céljáról, így ha fogságba esnek, nem beszélhetnek róla, mit őriznek benne.
2.3. Raktárosok (gondnokok): A raktár belső üzemeltető személyzete. Leltárba veszik a bejövő ereklyéket, bedobozolják, eltárolják őket, régensi kérésre kiadják az arra felhatalmazott személyeknek. Takarítják, karbantartják a raktár komplexumot. Ha kell, elvégzik az átépítést, költözést. Ehhez minimum 2 fő kell, 8 órás műszakban dolgozva, vagyis a létszámuk tartalékosok nélkül legalább 6 fő.
2.4. Begyűjtők (ereklyevadászok): Akik párossával járják a világot és keresik, ellopják az ereklyéket, majd a raktárba viszik. Erre legalább 3 vagy 4 párt kellene alkalmazni: 6-8 fő.
2.5. Kutatók (tudósok): Akik a raktár laboratóriumában megvizsgálják a behozott új ereklyéket és meghatározzák a tulajdonságaikat, összegyűjtik róluk a fontos tudnivalókat egy adatbázisba, illetve semlegesítik őket, majd átadják a raktárosoknak. Szükség esetén elővesznek a raktárból régi ereklyéket további vizsgálatokra. Ehhez minimum 6 fő kell: történész, fizikus, biológus, néprajzkutató, pszichológus, mérnök.
A raktár komplexum teljes személyzete tehát legalább: 33 fő, legfeljebb: 40-50 fő lehet.

3. A RAKTÁR KÜLSŐ FELÉPÍTÉSE

Lehetőleg egy hegyoldalon lévő birtokra kell telepíteni vidéken. Körben erdőség övezze, ami eltakarja a kíváncsi szemek elől. A birtokot drótkerítéssel kell védeni és álcázott biztonsági rendszerekkel felszerelni (mozgásérzékelők, kamerák). A felszíni épületek a következők:
3.1. Fogadó: A személyzet szálláshelye, a látogatók vendégszobái, tanácsterem, közös konyha (hotelszerű kialakítás).
3.2. Garázs: A közlekedéshez használt kocsik számára, hogy ne a szabadban parkoljanak. Legalább 6-8 kocsinak kell benne elférnie (hivatali és magán gépjárművek) és kell egy üzemanyagtartály a tankoláshoz, egy javítóállás a karbantartáshoz. A begyűjtők ha kocsival jönnek, ide behajtanak és itt adják át a kutatóknak az ereklyéket, nem a szabadban, hogy a külső megfigyelők (távcsöves kémek, drónok, műholdak) elől rejtve legyenek.
3.3. Helikopter leszállópálya: A legközelebbi repülőtérről így lehet a leggyorsabban ideérni. Nem árt, ha a reptéren van a raktárnak saját bérelt helikoptere és/vagy magánrepülőgépe, amivel gyorsan el lehet jutni a világ bármely pontjára.
3.4. Álcaépület: Egy külön raktárház, amiben haszontalan kacatokat tárolnak. Ha bárki érdeklődik, a raktár fedőcége ezzel foglalkozik, a betévedőknek meg lehet mutatni figyelemelterelés céljából. Itt lehet időnként elterelő műveleteket folytatni: be és kirakodást teherautókkal, körbefuvarozva a rakományt.

4. A RAKTÁR BELSŐ FELÉPÍTÉSE

4.1. Előcsarnok: A garázsból és a fogadóból rejtett (álcázott, lezárható) alagutak vezetnek a földalatti előcsarnokba, ami a valódi raktár fő védelmi vonala. Ezt úgy kell kialakítani, hogy rajta se csempészek, se szabotőrök vagy fegyveres támadók ne juthassanak át. Szükség esetén legyen felrobbantható az egész (úgy, hogy beszakadjon a talaj és betemesse a csarnokot, hermetikusan elzárva a raktárt a külvilágtól). Innen lehet bemenni egy nagy páncélajtón át a raktár titkos zónájába, ami több szintből áll.
4.2. Felső szint: Itt van az ereklyék fogadóterme, ahol a kutatók megvizsgálhatják az új szerzeményeket. Ehhez kapcsolódik egy kutatólaboratórium, ahol az ereklyék alaposabb vizsgálatához szükséges eszközök, berendezések találhatók. Egy nyilvántartó, ahol papíron és számítógépen egyaránt tárolják a begyűjtött adatokat. Egy irányítóközpont, ahonnan az egész raktár monitorozható és felügyelhető mozgatható kamerákkal, amik látható és infravörös tartományban is működnek, továbbá mikrofonokkal és hangszórókkal is fel vannak szerelve, valamint füst és hőérzékelőkkel. Egy belső pihenőhelyiség a személyzetnek, ahol akár több napot is eltölthetnek karantén vagy védelmi elszigeteltség esetén. Egy dobozoló, ahol a raktárosok becsomagolják az ereklyéket speciális ládákba, dobozokba, tartályokba és zacskókba.
4.3. Középső szint: Az átmeneti tárolók szintje, ahová lifttel vagy szerpentinen elektromos kocsival (targoncával) lehet lemenni a felső szintről. Itt több teremben tárolják azokat az ereklyéket, amik még nincsenek semlegesítve, nem ismertek a tulajdonságaik, nincsenek leltárba véve, egyszóval a kutatók bármikor elővehetik őket vizsgálatra, amikor épp ráérnek.
4.4. Alsó szintek: A középső szint alatt található három további szint. Ezek fentről lefelé a kevéssé veszélyes, nagyon veszélyes és életveszélyes ereklyék tárolására szolgálnak. Alapszabály, hogy minden ereklyét csak biztonságosan becsomagolva, bezacskózva, fa, kő vagy fémládába zárva lehet őrizni. Tehát semmi sem tárolható szabadon, nyitott polcokon, könnyen hozzáférhető módon (ahogy az a filmsorozatban látható, eléggé helytelenül).
4.5. Legalsó szint: Esetleg elképzelhetőnek tartok még egy legalsó szintet, ahol az ereklye megsemmisítő berendezés működik. Egy olyan ereklye, amivel a többi ereklyét lehet elpusztítani. Így sosem telik be a raktár, mert a régi kacatokat pár évszázad után leselejtezik, illetve a nagyon veszélyes (világpusztító) cuccokat egyenesen ide viszik. A keletkező maradványokat (füstöt, hamut, olvadékot, hulladékot) úgy kell innen elszállítani és lerakni valahol a raktár birtok területén, hogy ne szennyezze a környezetet.

Akinek tetszenek az általam felvázolt ötletek, nyugodtan nekiláthat megírni a 14-es raktár történetét.

Készült: 2014.10.15.