A HTC VIVE VIRTUÁLIS SZEMÜVEG HASZNÁLATA


ELŐSZÖR

Január elején, egy hétköznap délután volt egy kis szabadidőm, ezért elmentem a Csabacenterbe és kipróbáltam az aulában a HTC Vive virtuális szemüvegét. Már hetek óta kínálgatják az érdeklődőknek kipróbálásra a cuccot, tucatnyi különféle virtuális környezettel. Természetesen az egyik Star Wars környezetet választottam. És úgy beszippantott a virtuális valóság, mint porcicát a roomba!

A szokásos (angol nyelvű) felvezető szöveg felúszása után a csillagok előtt megjelent a Tatuin gömbje, majd a Millennium Falcon dübörögve elhúzott a fejem fölött, a bolygóra igyekezve. Aztán máris egy sivatagi leszállópályán találtam magam, ahol körben ládák és egyéb kacatok hevertek. A homokdünék mögül épp felkeltek az ikernapok. Jött a Millennium falcon és leszállt közvetlenül mellettem. Hatalmas volt és zajos. Lenyílt a rámpa és legurult rajta R2-D2, megállva mellettem. Csipogott valamit (nem értettem). Han Solo kikiabált a hajóból (angolul), hogy szereljek meg valamit, mire leereszkedett egy műszerblokk az orrom elé (ezt a kézi kontrollerrel kellett megfognom és lehúznom a földre). Aztán nyomogathattam rajta a különféle színű gombokat, mire majd felrobbant a ketyere. Közben jött néhány TIE vadász, többször elhúztak a terület fölött és a Falcon körül szétlőtték a homokot. A Falcon tetőágyúja meg leszedett két vadászgépet, amik szépen szétrobbantak. Utána jött egy Lambda-osztályú sikló és leszállt vagy 50 méterre tőlem. Kijött belőle néhány rohamosztagos és rám lövöldöztek több irányból, egyre közelebb merészkedve. Erre Artu fejéből kiemelkedett egy ismerős markolat. Megfogtam, bekapcsoltam és életemben először megpróbáltam használni egy kék pengéjű fénykardot. Könnyebben ment, mint vártam. A felém száguldó (csigalassú) piros lézersugár gombócoknak legalább a felét sikerült a karddal elkapnom és úgymond hárítanom. A többi elől elhajoltam. Végül a Falcon felhúzta a paneljét, becsukta a rámpáját, felszállt és elrepült. A sikló szintén. Artu meg ott maradt mutatóba.

Az egész alig 5-6 perc volt érzésem szerint. A HTC szemüveg képe térhatású, kissé szemcsés (pixeles) és a térbeli távolságtól függetlenül egyforma élességű. A HD kép 90 fps-sel reagál, szóval századmásodperc körüli a mozgás (kard) késleltetése, ami gyakorlatilag észrevehetetlen. Viszont a kezem (és a testem, magam alatt a lábam) nem látható, csak a kontoller lebeg előttem a levegőben, ami gombnyomásra fénykarddá alakul. Az élmény elsőre kicsit izzasztó, sok a látnivaló, minden túl gyorsan történik, így nem nagyon lehet bámészkodni. Ami főként zavaró, az a periférikus látás hiánya. Mintha búvárszemüvegben nézelődnék, elég szűk a látóterem. A hang sztereó és irányfüggő, mint a moziban. Viszont belehallatszik a külső környezet (aula zsibongása) összes zaja, így nem lehet rendesen a történetre fókuszálni. Ettől függetlenül egy élmény volt kipróbálni ezt a technológiát. Pár év múlva már sokkal könnyebbek lesznek ezek a szemüvegek és élesebb lesz a képük is (kisebb pixelek kellenek). És úgy 10 év múlva már nem csak a gazdagok engedhetik meg maguknak a cuccot (főleg a számítógép combos, amin fut a program), hanem mindenki. De érdemes hozzá egy kellően nagy szobát építeni a házhoz.

Akit érdekelnek a részletek, annak itt egy cikk és pár kép a vasról:
http://www.hwsw.hu/hirek/55411/htc-vive-pre-vr-szemuveg-teszt-kiprobaltuk.html

Készült: 2017.01.05.

* * *

MÁSODSZOR

Öt nappal az első élmény után újra kipróbáltam a Csabacenterben a HTC Vive szemüveggel a fénykardozást. Ezúttal két kontrollert kaptam, azaz két fénykardot, amiknek beállítható a színe. A balt pirosra állítottam, a jobbot kékre (volt még zöld és sárga). A gyakorlópálya egy űrhajó fedélzetén található, egyik oldalon panorámaablakokkal. Az edzőgömb nem olyan kis szürke, mint amit az Új reményben vagy A klónok támadásában láthattunk, inkább egy birodalmi vallatódroidra hasonlít (nagyobb és fekete), egyetlen nagy szenzorszemmel. A távolból piros sugarakat lő felém a sötétből, de könnyű kitérni előlük vagy karddal hárítani őket (mert lassúak). Ha a kardpengéket összeérintem, sisteregni kezdenek és a kontrollerek figyelmeztetően rezegnek, mint egy mobiltelefon. És szürkés füst száll fel belőlük, aminek minden alkalommal más alakja van, szóval nagyon élethű. Viszont eltakarja a látványt, így ha túlzásba viszem, megsűrűsödik és ez zavaró. A nehézségi szintet négy fokozatban lehet állítani zöldfülűtől (padawanon és lovagon át) mesterig, ilyenkor egyre több sugarat lő, több irányból a ketyere. Ha eltalál, meghalok és vége az edzésnek (kiírja a találati eredményt és kezdhetem elölről).

A harci pálya egy sivatagos bolygó éjszakai felszínén található, szürke épületromok között. A távolban gázóriás lebeg a felhők közt, az égen millió csillag látható. Ezek komoly hibája (ami nagyon jellemző hiba a Star Warsban egyébként), hogy mindegyik fényereje és színe egyforma, így olyan, mintha a csillagok egy gömbfelületen helyezkednének el (nincs mélysége az űrnek). Itt először fekete (Sith?) edzőgömbök emelkednek fel a kövek mögül különböző irányokban és lövöldöznek rám, majd megközelítenek és elszáguldanak mellettem. Ha beléjük vágok a karddal, darabokra robbannak (tűz, füst, szikrák) és tele lesz a törmelékeikkel a homok. Aztán megjelenik egy fekete ruhás, maszkos fickó (nincs arca, egy sima lemez borítja a fejét szemnyílás és légzőnyílás nélkül), egy piros karddal és többször megtámad. Valahányszor levágom (két karddal nagyon könnyen megy), némi szikrázással mindig hanyatt esik, majd lassan fölkel és folytatja. Aztán felugrik egy romra és nagy kőtömböket emel fel egymás után az erővel (mindet ugyanonnan, ugyanúgy mozgatva és ugyanúgy néznek ki) és rám zúdítja őket (teljesen egyformán). Ezeket is könnyű a két karddal kivédeni (szétrobbannak). Végül a kardjával nekem esik és folyamatosan vagdalkozik, egyre gyorsabban (végül már természetfölötti gyorsasággal), levághatatlanul. Nagyon látványosan csinálja (többféle támadással próbálkozik, akrobatikusan), bár alig láni belőle valamit a kardpengék folyamatos villogásától, szikrázásától és füstjétől.

Bár nem vagyok a Jedi vívó stílusok szakértője (hét féle van belőlük), azért pár pernyi ügyetlenkedés után sikerült beletanulnom a kardforgatásba. Kb. olyan szinten, ahogy Luke vagdalkozott a Falconon az első leckéje során. A sugarak kb. felét-kétharmadát tudtam elkapni karddal (a többi elől elhajoltam, félreléptem), és a sivatagi gömbdroidok nagy részét is szétvágtam, amikor elsuhantak mellettem (igen nagy sebességgel). A fekete harcossal szemben jelentős előnyben voltam a két kardom miatt. Az egyikkel mindig hárítottam a csapásait, a másikkal meg támadóan belekaszáltam a fickóba (többnyire alulról), pillanatok alatt megölve. Gondoltam rá, hogy összefogom a két kontrollert, hogy úgy harcoljak, mint Darth Maul a kétvégű karddal, de technikai okokból ezt nem sikerült megvalósítanom (nem úgy van kialakítva a ketyere). Javarészt felemelve tartottam a kardpengéket, de a vége felé megpróbálkoztam néhány Anakinra és Ahsokára jellemző látványos mozdulattal is, ahogy a filmekben láttam tőlük. Oldalvágás, felülről lesújtás, keresztben kaszálás, amikhez nagyobb mozdulatok kellenek két kézzel. Mivel a virtuális pengének (és a leírások szerint a fénykard sugarának) nincs súlya, a dolog nagyon könnyen ment. Viszont mivel a gömbdroidok és a fekete harcos szisztematikusan körbeugráltak engem, kihasználva a tér kínálta lehetőségeket, folyton a lábam köré csavarodott a szemüveg kábele, így még arra is ügyelnem kellett harc közben, hogy időnként visszafelé forduljak, ellenirányú csapásokat váltva, nehogy úgy járjak, mint lépegető a vontatókábellel. Egy kisebb lakásban ilyen táncikálás és hadonászás közben simán leverném a csillárt meg a porcelán szobrokat a fél könyvespolccal együtt. A másik nehézséget az okozta számomra, hogy a szemüveg szűk látóteret biztosít. Periférikus látás nélkül viszont nem láttam a saját kardpengéimet, amikor rendesen megpörgettem őket a levegőben. Vader érezhette magát így a sisakjába zárva. Csakhogy velem nem volt ott az erő, hogy segítsen, amikor a leginkább szükségem lett volna rá.

Összességében érdekes élmény volt, de ettől biztos nem fogom megszeretni a fénykardozást (ahhoz nem elég jó). Ahogy Han Solo mondta anno: "... de egy mechanikai edzőszerszámmal szemben helytállni az egy dolog. Megint más egy eleven ellenfél."

Készült: 2017.01.10.